A következő napokban dől el, közelebb kerül-e, kiterjed-e az orosz-ukrán háború Európa irányába, vagy "végképp letekerik a háború lángját" - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, “izgalmas pillanatban vagyunk”. Egy folyamatos amerikai-orosz tárgyalás zajlik, ha ez sikeres, akkor “a háború lángját biztos letekerik” és Magyarországon is megkönnyebbülhetnek az emberek – mondta.

Ha az európaiak akarata érvényesül, akik szerint továbbra is folytatni kell a háborút, azaz nem a békét kell keresni, a háborút pedig a harctéren kell megoldani, akkor “a háború egyre közelebb kerülhet hozzánk és a háborús fenyegetés nőni fog” – folytatta, hozzátéve, hogy a nap folyamán fontos találkozó lesz Belgiumban a német kancellárral és az Európai Bizottság elnökével, hogy rávegyék a belgákat arra: az országukban befagyasztott orosz vagyont vegyék el, dobják be az európai pénzek közé és ebből az összegből finanszírozzák a háborút.

Elmondta, ha az európaiak sikerrel járnak, akkor Magyarországnak az a dolga, hogy ebből kimaradjon, mert nem akar oda pénzt küldeni és belekeveredni a háborúba. Ha a belgák ellenállnak, akkor az európai vezetőknek be kell ismerniük: nincs pénz a háborúra, és a megoldást sem a frontvonalon kell keresni, és támogatni kell az amerikaiakat az oroszokkal való tárgyalásban – rögzítette.

A kormányfő kifejtette: kiderült, hogy az Európai Unió korábbi második embere, a testület alelnöke, a külügyekért felelős biztos valamit csinált, gyanús dolgok történtek. Miközben úszik a korrupcióban az Európai Unió, és nemcsak a bizottság, hanem maga az Európai Parlament is hangos a korrupciós ügyektől, kellene valami okosat mondania az ukrajnai korrupcióról.

Orbán Viktor azt mondta: ez nem megy, ami történik Ukrajnában, az történik Brüsszelben is, ilyenkor “kéz-kezet mos”, nincs könnyű helyzetben a bizottság.

Úgy fogalmazott: “Brüsszel cinkelt lapokkal játszik”, azt találta ki, hogy az orosz gáz- és olajvásárlás betiltása – ami alól Magyarország és Szlovákia korábban mentességet kapott – nem is szankció, hanem egy kereskedelempolitikai döntés, ami az uniós jog szerint nem igényel egyhangúságot, meg lehet hozni többségi döntéssel is.

“Vagyis kikerülik a magyar vétót, teljesen törvénytelenül” – hangsúlyozta, és ezt a lépést a jogállamiság nyílt megsértésének nevezte.

“Be is fogjuk perelni ezért a bizottságot, (…) ha ezt a döntést hozza, akkor jogi úton is elégtételt akarunk venni” – jelentette be Orbán Viktor.

Megjegyezte: ezzel ugyan “nem vagyunk kint a vízből”, mert mire Európában egy jogi ügy végigfut, addigra már “nyolcszor véget ér a háború”, de Magyarországnak akkor is jeleznie kell, hogy az Európai Unió letért a jogállamiság útjáról, jogsértést követ el, visszaél a hatalmával.

Kiemelte: Ha a Tisza programja életbe lép, a “minimálbér-emelést el lehet felejteni”. A bérmegállapodás megkötői abból indultak ki, hogy fennmarad a jelenlegi gazdaságpolitika, márpedig változás esetén “ez a megállapodás egy pillanat alatt szétpukkan”.

Orbán Viktor borzalmasnak, agybajszerűnek nevezte a Tisza Párt programját, rámutatva: a baloldal mindig adót emel, mindig beleavatkozik a gazdaságba, mindig szabályoz, míg a jobboldal azt gondolja, hogy az azt megtermelőknél van a pénz legjobb helye, így egyetlen ponton, a családok támogatásánál avatkozik be, mert azt szeretné, hogy a gyermekesek ne éljenek rosszabbul, mint akik nem vállalnak gyermeket. A Tisza ezermilliárd forintnál többet venne el a családoktól, háromszor ennyit a vállalkozásoktól, miközben pénzt küldene Brüsszelbe az ukrajnai háború finanszírozására – közölte.

Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki. A 21 évvel ezelőtti referendummal kapcsolatban felidézte: a baloldal álláspontja szerint az a magyar, aki Magyarországon él, míg a jobboldali kultúra szerint az országnak vannak határai, de a nemzetnek nincsenek.

Hozzátette, tudta, hogy eljön a pillanat, “egyszer csak kapunk egy lehetőséget a Jóistentől meg a magyar választóktól, hogy csak lesz kétharmadunk”, és meg tudják adni az állampolgárságot a határon túliaknak. Emlékeztetett: 2010-ben az egyik első döntésük volt – visszautalva erre a sokak számára rossz emlékű és megrázó népszavazásra – a kettős állampolgárság bevezetése. Kitért arra, hogy közben a baloldalon is változás történt, elsatnyult – bár vannak még korifeusai – az a kultúra, miszerint aki nem Magyarországon él, nem magyar, és megerősödött a másik oldal, amely azt mondja, minden magyar a világon egy nemzethez tartozik.