Minden év október 16-a az élelmezési világnap, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1979-ben, Rómában ülésező konferenciáján hirdetett meg.

A kezdeményezés Romány Pál magyar mezőgazdasági minisztertől származott, aki javaslatot tett arra, hogy ezen a napon emlékezzünk meg a FAO 1945-ös megalakulásáról – és egyben fordítsuk figyelmünket a világ élelmezési problémáira.

A mai világban, amikor szinte minden termék és szolgáltatás karnyújtásnyira van, mégis milliók éheznek. Gyerekek, idősek, betegek és állatok is szenvednek az élelmiszerhiánytól. Mindez különösen elgondolkodtató akkor, amikor nap mint nap tonnaszám kerül a kukába fogyasztásra alkalmas étel.

Az éhezés és a pazarlás egymás ellentétei – mégis ugyanannak a problémának a két oldala.
Ha élelmiszert mentünk, valójában életet mentünk. Egy megmentett ételadag lehet valaki számára a remény, a túlélés, vagy egyszerűen csak a figyelem jele.

Ma, az élelmezési világnapon, álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk végig: vajon hány ember sorsa lehetne jobb, ha tudatosabban bánnánk az élelemmel?
Minden egyes alkalom, amikor kidobunk egy szelet kenyeret, egy tányér ételt vagy egy zöldséget, nemcsak egyszerűen az ételt, hanem a lehetőséget is eldobjunk – arra, hogy jobb, empatikusabb és felelősebb emberek legyünk.