Kalmár Zsolt neve jól cseng a magyar futballszurkolók körében – a kreatív középpályás hosszú évekig a válogatott és klubcsapatai meghatározó alakja volt. Pályafutása során szerepelt a német élvonalban, megfordult a Red Bull Leipzig kötelékében, a DAC színeiben pedig csapatkapitányként vált kulcsemberré a szlovák bajnokságban.
Tehetségét és munkamorálját már fiatalon felismerték, és bár karrierjét több komoly sérülés is hátráltatta, újra és újra bizonyította, hogy képes visszatérni a legmagasabb szintre. Az egyik legemlékezetesebb pillanata 2022 novemberében jött el: a Puskás Arénában, barátságos mérkőzés hajrájában beállva parádés szabadrúgásgóllal döntötte el a Görögország elleni találkozót a magyar válogatott javára. Az ilyen pillanatok mögött hosszú hónapok kemény munkája, fájdalma és küzdelme húzódik meg, olyan háttérmunkák, amelyek sokszor láthatatlanok maradnak a szurkolók előtt. Ebben a történetben Gál Bence rehabilitációs edző kulcsszerepet játszott. Kettejük kapcsolata túlmutat az edző-sportoló viszonyon, hiszen elmondásuk szerint ez egy bizalmon, türelmen és közös célokon alapuló együttműködés, amelynek segítségével Kalmár Zsolt már többször visszatérhetett oda, ahol a legjobban érzi magát: a pályára.
Az első találkozások
Az első találkozásuk 11 évvel ezelőtt a Győri ETO FC-nél történt, ahol Kalmár fiatal tehetségként bontogatta szárnyait, Bence pedig egyetemi diplomával és rehabilitációs, valamint erőnléti edzői képesítésekkel helyezkedett el a zöld-fehéreknél. A kreatív középpályás 2014-ben igazolt Lipcsébe a Bundesliga 2-be. Az elkövetkező pár szezont külföldön töltötte: a Leipzig után az FSV Frankfurt, majd a dán Brondby következett. Ezeknél a csapatoknál értette meg, hogy a profi futballban nem elég csak az edzéseken részt venni.
„Ha csak simán az edzéseket elvégzed, attól nem leszel élsportoló, egyszerűen nem fogsz tudni érvényesülni. A mai fociban kellenek ezek a plusz munkák, az egyéni edzések, hogy fejleszteni tudd a dinamikád, az erődet és a technikádat” – mondta. 2017 nyarán igazolt a felvidéki DAC-ba, ahol úgy érezte, szeretne még tovább fejlődni fizikálisan, ekkor kezdődött Bencével közös történetük: elkezdtek szisztematikusan dolgozni, hogy még jobb játékossá váljon.
Sérülések árnyékában
A profi pályafutás azonban ritkán mentes törésektől. Kalmár első komoly sérülése a magyar válogatottban játszva, Andorrában jött el, ahol súlyos térdszalagszakadás miatt hónapokra kidőlt. „Addig nem volt semmi bajom, mondhatjuk, hogy ott indultam el a lejtőn… Felugrottam, meglöktek a levegőben, furcsán érkeztem, kiment a térdem, visszajött, és akkor szakadt el az oldalszalagom” – emlékezett vissza. „Már a pályán éreztem, hogy nagy a baj és tudtam, hogy nem lehetek majd ott a hazai rendezésű Európa-bajnokságon a válogatottban. Rettenetes érzés volt!”
Ahogy bevitték az öltözőbe egyből Bencét hívta, hogy a TV-n keresztül nézve a jelenetet, mit gondol, mekkora lehet a probléma. „Innen is látszott, hogy ez nem egy pár nap alatt gyógyuló történet lesz…” – mondta a sokat látott rehabilitációs tréner. A műtét közben derült ki, hogy a keresztszalag is 70%-ban sérült, ez a beavatkozás előtt készült három MRI felvételen sem látszott. A rehabilitáció során a kiváló szakember szerepe felértékelődött: „Az első pár hetet mindig gyógytornász irányításával töltöm, de amikor eljutok arra a szintre, hogy súllyal, futással, vagy már pályán végezhető munkával terhelhető vagyok, akkor jön Bence. Ő segít visszaadni az erőt és a dinamizmust, na meg az optimizmust.”
„Ha egy barlangba menne dolgozni, oda is utánamennék!”
A sérülések ugyanis nemcsak fizikailag, de mentálisan is rendkívüli terhet jelentenek egy sportoló számára. „Volt pár olyan alkalom, hogy úgy mentem be, hogy nincs kedvem semmihez, nem érzek javulást, elegem van az egészből… Bence viszont mindig rávett, hogy kezdjem el, vagy folytassam tovább, csinálni kell!” – vallotta be Kalmár. Gál Bence szerint a legnagyobb kihívás az, hogy a sportoló mindig érezze az előrelépést: „Mindig olyan feladatokat kell adnom, amikkel sikerélményt élhet meg. Ha azt érzi, hogy napról napra erősebb, motivált marad. Ha nincs sikerélmény, elvész a bizalom, és az egész folyamat szétesik. Ezért nekem is fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk.”
A közös munka során tehát kialakult egy mélyebb bizalmi viszony. „Nemcsak edző-sportoló kapcsolat ez. Minden mozdulatát ismerem, és pontosan látom, mire van szüksége. Ez az évek alatt kialakult rutin és kölcsönös bizalom az, ami igazán működteti a közös munkánkat” – tette hozzá a tréner, aki jelenleg az ETO FC Győr kötelékében a női gárdával és az utánpótlás csapatokkal dolgozik, emellett a Leier Fit-Well Clubban tevékenykedik, sok sportoló jár hozzá, nem csak sérülés után lábadozni, hanem fizikálisan fejlődni. Az évek alatt a családjaik is összecsiszolódtak és rendszeresen járnak össze a gyerekekkel és párjaikkal. „Bence olyan minőségi különbséget jelent számomra – akár szakmailag, akár emberileg -, hogy ha egy barlangba menne el dolgozni, oda is utánamennék” – fogalmazott Kalmár.
Új célok után változott a terv: újabb műtét, újabb kihagyás
A sérülések után mindig nehéz visszatalálni a pályára, de Kalmár Zsolt többször is megmutatta kitartását. Erre a fajta belső erőre úgy néz ki, ismét szüksége lesz, hiszen alig, hogy hazatért Győrbe és a Gyirmót FC Győr NBIII. Észak-Nyugati csoportját vezető együtteséhez igazolt, ismét megsérült a térde. Az üvegporc szakadt le, amit csak újabb operációval lehetett visszatenni a helyére. “Nagy balszerencse, de a műtét után már elkezdtem a rehabilitációt, s ahogy Bencével már párszor csináltuk, ismét az edzőteremben töltjük majd a karácsonyi időszakot, hogy a tavaszi szezonban visszatérjek a pályára és tudjam segíteni a csapatomat céljaink elérésében!”
A harmadosztályba igazolását egyébként sokan visszalépésként értékelték, ő azonban máshogy látja: „Nem akartam olyan helyre menni, ahol bizonytalan a jövőm. A Gyirmót egyértelmű jövőképet vázolt fel, türelmesek velem, közel van a család, és itt nyugodt körülmények között élvezhetem a futballt. Inkább lépek egyet hátra, hogy kettőt előre léphessek.” Ez a szemlélet is mutatja, hogy a sok sérülés és küzdelem után már nemcsak a nagy célok hajtják, hanem az, hogy élvezze a játékot és ehhez egy olyan támogató közegre van szüksége, amit jelenleg garantáltan megkap a sárga-kékenél. „Lehet, hogy anyagilag jobban jártam volna, ha másik klubot választok, de én most a szívemre hallgattam és azt gondolom, hogy így cselekedtem helyesen!”
A jövő
Bár a válogatott mezhez vezető út ma már talán elérhetetlennek tűnik, Zsolt nem zárja ki a visszatérést. „Öreg nem vagyok. Akkor lehet esély, ha a Gyirmót feljut az NB I-be, és ott folyamatosan játszom. Akkor még bármi lehet.” A cél tehát világos: egészségesnek maradni, élvezni a futballt, és a lehető legjobb formában segíteni csapatát. Ebben pedig továbbra is kulcsszerepe lesz annak az embernek, akivel
immár közel egy évtizede dolgozik együtt. „A legfontosabb, hogy egészséges legyen, és nyugodtan tudjon futballozni. Ha ez megvan, onnantól már magától adja a pályán a teljesítményt” – foglalta össze Bence.