Molnár Péter nem csupán imádja választott sportágát, a hőlégballonozást, hanem az ország egyik legjobbja is benne.

Mikor szállt fel életében először?

Édesapám, Molnár Csaba is többszörös magyar bajnok és Európa-bajnok, úgyhogy én gyakorlatilag beleszülettem ebbe a varázslatos világba. Pár évesen már átrepültem vele a Balatont, később pedig földi kísérőként és navigátorként jártam versenyekre. A földi személyzet dolga, hogy segítse összerakni a ballont, majd lentről az autóból kövesse, és persze a leszállás után segít összepakolni is. A navigátor pedig fent a kosárban végzi a helymeghatározást, és figyeli a szelet. Aztán én magam is megszereztem a pilótaengedélyt, és azóta versenyzem.

Nyolc év alatt ötszörös magyar bajnok lett. Milyen izgalmas repülései voltak?

A hőlégballont a pilóta a különböző magasságokban található, különböző irányú és sebességű szelekkel irányítja. Ausztriában minden évben rendeznek téli hőlégballon-fiesztákat, ahol völgyekből felszállva az Alpok csúcsai között lehet repülni, nagyjából 3500-4000 méteren. Ebben a magasságban akkora szél fúj, hogy akár 100 kilométer/órával lehet haladni. Persze ez egészen ritka dolog. Érdekes módon a ballon szép fokozatosan veszi fel ezt a sebességet, és egy idő után együtt mozog a légáramlattal, így az egész olyan, mintha szélcsendben repülnénk. Japán egy másik nagyon izgalmas helyszín, mert ott olyan mikroklíma van, ahol harmincméterenként változhat a szélirány, ezért nagyon izgalmas és technikás ott repülni.

Milyen rekordok vannak ebben a sportágban?

Egy jól felkészített hőlégballon akár tízezer méteres magasságig is fel tud emelkedni, de erre alaposan fel kell készülni. Ebben a magasságban már komoly mínuszok vannak, a kosárban lévő égő táplálásán kívül pedig maguknak a versenyzőknek is szükségük van palackos, plusz extra oxigénre. A leghosszabb táv, amit én repültem, Győrből a Balaton déli partjáig tartott, de édesapám egyszer elrepült Pécsről Debrecenbe is, ami nagy valószínűséggel a mai napig magyar távolsági rekord. Ma már komplett csapatok, szélmérő drónok, szondák és modern digitális eszközök segítik a legjobb versenyzőket, rengeteget fejlődött tehát ez a sport is.

És mennyire veszélyes a hőlégballonozás?

Ez egy biztonságos műfaj, mert a ballon egy nagyon egyszerű szerkezet. Furcsa módon a nehezebb helyzetek inkább a leszállás után, a földön adódnak, nem pedig a levegőben. Ilyen például, amikor egy jónak tűnő landolási helyszínről kiderül, hogy szinte megközelíthetetlen, és az odavezető földúton elakad az autó, letörik róla valami vagy beragad a sárba. De ezek a kis problémák eltörpülnek a ballonozás szépsége mellett, amikor fent a levegőben csendben és teljes nyugalomban az ember olyan egészen különleges természetközeli élményt él át, amely semmi máshoz nem fogható.