Az emberek döntő többsége szerint a családnak nagyobb szerepe van a gyerekek életre nevelésében, mint az iskolának. Ez így is van. Azonban a családi nevelés és az iskolai (és óvodai) nevelés nem mehet szembe egymással.

Az iskola funkciója az ismeretek átadása. Másik fontos feladata viszont, a nevelés: viselkedési szabályok megismertetése, felnőttekkel és kortársakkal való viselkedés megtanítása.

Család és iskola

A család fontossága megkérdőjelezhetetlen a nevelésben, de az iskola szerepe is fontos, a gyermekek felnőtté válása során. A család és az iskola a gyermekek világát teszi érdekessé, színessé és hasznossá. Hatalmas lehetőség egy apró gyermeknek kinyitni a világot. A világot, a maga szépségeivel, szabályaival és akár nehézségeivel is. Az iskola kiegészíti a családi nevelést. A lelki egészség nevelése a családban kezdődik és az iskolai neveléssel közösen folytatódik.

Az életre készít fel

Az óvodás gyermekek iskolába kerülése fizikailag és mentálisan is megviseli a gyermeket az első egy-két évben. Az átállás komoly energiát igényel a gyermektől, hiszen egy megváltozott környezetben kell folyamatosan teljesítenie. A meglévő képességek, készségek fejlődése és fejlesztése a legfontosabb ebben az időszakban, és azon képességek és készségek kialakítása és formálása, amelyek majd a későbbiekben nem csak a tanulmányi munkában, hanem az életében is fontos tényezők lehetnek. Például az együttműködés készsége, a felelősségérzet önmagukért és tetteikért, az önbecsülés, az önkiszolgálás és a megfelelő kommunikáció.

Érzelmileg stabil gyermek az iskolában

Az érzelmek felismerése, a megküzdések formái, az érzelmek szabályozása, sőt mások érzelmeinek felismerése nem könnyű egy kisgyermeknek. Ez a tudás elsősorban a szülői házban alakul ki. Azonban az iskola sokat tehet hozzá az érzelmi intelligencia fejlődéséhez. Sajnos nagy létszámú osztályokkal dolgoznak a pedagógusok, így borzasztóan nehéz figyelni az egyes gyermek érzelmi szükségleteire. Néhány szükséges alapvetés azonban van.

Feltétlen reagálnunk kell a gyermekek jelzéseire! Szóval és tettel is. Elsősorban jutalmazzunk! Jutalom lehet egy mosoly, egy érintés is. Saját történetekkel kifejezhetjük az érzéseinket, ezekért a történetekért, nagyon hálásak a gyerekek. Azt közvetítjük, hogy érzéseim vannak, jók és rosszak is. Amennyiben megtanítjuk a gyermekeket az érzelmeik kezelésére, az együttműködésre és a felelősségvállalásra, az életre kezdtük el őket nevelni, nem csak az iskolára.

A beszélgetések fontossága

Külön kiemelném a beszélgetéseket, melyek nagy hatással vannak a gyerekekre. Mire érdemes figyelni a beszélgetések során?

• Figyeljünk a gyermek érzelmi megnyilvánulásaira. Milyen okok váltották ki az uralkodó érzelmeket? Milyen problémákkal küzd jelenleg?
• Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogyan tudják kifejezni érzelmeiket, gondolataikat társaik és tanáraik felé.
• Kérdezzük meg a gyerekeket érdeklődve a velük történt eseményekről. A „lerázó“ válaszokkal ne elégedjünk meg!
• Ne vélelmezzünk és ítélkezzünk, hanem segítsünk.
• Beszélgessünk a gyermekekkel a csodálatos világunkról.
  A pedagógus személyes odafordulása minden kisgyermeknek -akár életre szóló- ajándék lehet.

,,Amennyiben megtanítjuk a gyermekeket az érzelmeik kezelésére, az együttműködésre és a felelősségvállalásra, az életre kezdtük el őket nevelni, nem csak az iskolára.”

(Vény nélkül, szerkeszti dr. Dézsiné dr. Szentes Veronika)