Leány a gáton
Kevés sprinter mondhatja el magáról, hogy 19 évesen megnyeri a felnőtt mezőnyben hazája országos bajnokságán a futószámok klasszikusát, a sportok királynőjének legnépszerűbb számát, a 100 méteres síkfutást. A GYAC tehetsége, Sorok Klaudia 2017-ben pontosan ezt tette, és még aranyéremmel a nyakában is alig hitte el, hogy jóval esélyesebb versenyzőket megelőzve, ő lett a bajnok, ráadásul úgy, hogy a 100 méteres gátfutás az igazi erőssége.
„Három, favoritnak számító, rutinos, sok sikert megélt riválisom is volt mellettem, akiket végül legyőztem, így öt év után fordult elő újra, hogy a magyar bajnokot nem Kaptur Évának hívják. Rengetegen gratuláltak, és szinte mindenki megkérdezte, hogy ezután 100-as sprinter leszek-e. Az elsődleges számom marad továbbra is a gát, amin végül ezüstérmes lettem a tavalyi ob-n” – emlékezett vissza első felnőtt bajnoki címére Sorok Klaudia, akinek a sikere nem volt előzmények nélküli, hiszen rögtön a kezdeti lépések után kiderült, szép pályafutás állhat előtte.
„Második osztályos koromtól hat éven át táncoltam, de Farkas Roland, aki jelenleg is az edzőm, már akkor szeretett volna rávenni, hogy atletizáljak. Sok próbálkozás után végül csak engedtem, és lementem edzésre, aztán ott is maradtam. A táncot befejeztem egy idő után, együtt a kettő nagyon fárasztó volt. Amíg mindkét fronton helyt kellett állnom, néha azt se tudtam, milyen nap van. Három óráig iskolában voltam, aztán ötig atlétikaedzés, hattól hétig akrobatika, majd hat és nyolc között tánc következett, fél tízre értem haza mindennap általános iskolásként.” Klaudia nem véletlenül említi edzőjét, Farkas Rolandot, aki általános iskolában tanította, majd osztályfőnöke lett a gimnáziumban, és azóta is egyengeti pályafutását.
„Rengeteget köszönhetek neki, és hálás vagyok, hogy ilyen jó közösséget alakított ki, mint amilyen a miénk. Szeretünk edzésre járni, és ma már tudom, hogy a szigor is azért volt, hogy ne csak sportolót, hanem embert neveljen belőlünk. Megértettük, hogy a rágózásért sem azért jött a fekvőtámasz vagy a plusz kör büntetés, mert éppen olyan kedve volt, hanem, hogy tanuljuk meg, mit illik, és mit nem. Én harmadik szülőként tekintek rá, és amíg lehet, vele szeretnék dolgozni.”
A közös munka folyamatosan hozta a sikereket is, Klaudia nagyon büszke arra, hogy ott lehetett 2014-ben az ifjúsági olimpián, ahol a negyedik helyen végzett 100 méter gáton. „Érdekes volt már az is, ahogy kijutottam Nanjingba. Előtte Bakuban volt egy kvalifikációs verseny, rettentően erős mezőnnyel, ezt országos ifjúsági csúccsal megnyertem, aztán az ifi olimpián egy jóval gyengébb idővel a negyedik lettem. Csak később derült ki, hogy egy csonttöréssel versenyzem, és az egyéni legjobb időmmel simán aranyérmes lehettem volna. Tudtam, hogy több van bennem, de sajnos a sérülés ebben hátráltatott.
Az olimpiai hangulat csodálatos volt, barátokat szereztem, az úszó Szilágyi Liliánával például azóta is tartjuk a kapcsolatot.” Klaudia sikeresen szerepelt már ifjúsági és junior világbajnokságon, a legutóbbi junior Európa-bajnokságon pedig hetedik lett. Úgy érzi, a 100 méteres síkfutásban magyar versenyzőnek kevés az esélye odaérni felnőtt szinten a legjobbak közé, ám a gátfutás más. „Itt nagy szerepe van a technikának, nem csak a sebességnek. A világbajnoki bronzérmes Baji Balázsnak is sikerült a legjobbakkal felvenni a versenyt.
Ő igazi példakép. Rajta kívül egyik világsztárra sem mondanék ilyet, hiszen ráaggathatnám ezt a jelzőt Usain Boltra is, közben mégsem érezném így, mert nem ismerem. Valószínűleg nála jobb futó talán soha nem lesz, de nem tudom, hogy egyébként milyen. Balázzsal sokszor edzőtáboroztunk együtt, tudom, amellett, hogy rengeteg munkával ért el elképesztő eredményt, egy nagyon jó ember is, aki az élet más területén, állatorvosként is megállja a helyét. Emlékszem, anyukámmal néztem a vb- döntőt, és sírtam, amikor harmaddiként célba ért.”
A GYAC atlétája maximalista, akár sportról, tanulásról vagy magánéletről van szó. „Ha azt érzem, hogy nem a legjobbat tudtam kihozni az adott lehetőségből, nem hagy nyugodni, bár mostanában azért átalakult kicsit ez a dolog, ami az egyetemnek köszönhető. Eddig csak az ötös létezett, most már tudom, hogy a hármas sem rossz jegy, ha abban benne van a munka, nem kell rögtön sírógörcsöt kapni, amikor becsúszik egy gyengébb értékelés.”
Sorok Klaudia életét a sport határozza meg. A TF-en tanul, közben edz, és készül a versenyekre, kevés szabadidejét megpróbálja úgy beosztani, hogy minden, számára fontos dologra jusson belőle. „Szeretek olvasni, amióta vége a vizsgaidőszaknak, már a harmadik könyvnél tartok. A főzést nemrég kezdtem el, de szó szerint ráéreztem az ízére, érdekel a téma. A családommal pedig mindig a lehető legtöbb időt szeretném tölteni, és nagyon fontosak a barátaim is. Budapestet nem igazán kedveltem meg, de úgyis csak az egyetem köt ide, Győr az igazi otthonom. Nehezen tudnám máshol elképzelni magam.”
Sorok Klaudia legfőbb célja, hogy felnőtt világbajnokságon vagy az olimpián szerepeljen, azt mondja, ha a 2020-as tokiói részvétel nem jön össze, lesz még rá lehetősége. „Lehet, hogy nem 21, hanem csak 28 éves koromban érek el arra a szintre, hogy olimpikon lehessek, de akkor is ez marad a legnagyobb álom. Most arra koncentrálok, hogy a márciusi felnőtt fedett pályás világbajnokság szintidejét teljesítsem, és ha ide kijutok, az hatalmas lépés lehet a pályafutásomban, és új lendületet adhat. Korábban nehéz körülmények között edzettünk, de az Olimpiai Sportpark csodálatos lett. A téli felkészülések között egyszerűen ég és föld a különbség, látszik is a fejlődés a teljesítményemen.”
Nagy Roland
Fotó: Marcali Gábor