Hawaii-tól Dániáig: Poór Brigitta különleges éve

Poór Brigitta eddigi pályafutása bővelkedik sikeres években, 2017 mégis különleges számára. Ez az idény felülmúlta minden várakozását, és olyan eredményeket hozott, amelyek után nyugodtan kijelenthetjük, a győri sportoló a világ egyik legjobb tereptriatlonosa. A Széchenyi István Egyetem SE 28 éves versenyzőjével kutyasétáltatás közben beszélgettünk.

Ez már a megérdemelt év végi pihenő egyik programja?

Dehogy, a lazításon már túl vagyok, újra elkezdtük a felkészülést, nem szabad sokat kihagyni. Most az úszáson, futáson van a hangsúly, de persze bringára is ülök közben, és a kondizást sem szabad hanyagolni. Az októberi világbajnokság után kaptam három hetet, azt maximálisan kihasználtam. Olyankor jólesik az otthon, ágyban fetrengés, lustálkodás, de azt úgysem bírom sokáig. Járom a természetet, hosszú sétákra megyünk a kutyussal. Az év minden egyes napján vagy versenyzem, edzésen vagyok, vagy pedig utazom, szükség van olyan időszakra, amikor nincs sport.

Összeszámoltad valaha, hogy mennyit vagy úton versenyek miatt egy évben?

Ez még nem jutott eszembe, de szerintem időben és megtett kilométerben is elképesztően nagy szám jönne ki. Év elején úgy terveztük, hogy egy spanyolországi edzőtábor után hazai megmérettetéseken, és tíz európai Világkupa-futamon indulok, ehhez jött még a marosvásárhelyi kontinensbajnokság, a dániai XTerra Eb, valamint összejött az indulás a legismertebb tereptriatlon versenyen a Maui szigetén, Hawaii-on rendezett világbajnokságon. Így utólag átgondolva, szinte állandóan úton voltam.

Mesélj a hawaii viadalról, hiszen ezen a versenyen már elindulni is óriási eredmény, te pedig a hihetetlenül erős mezőnyben a negyedik helyig jutottál.

Napokon keresztül ítéletidő volt, de a versenyen már jobb körülmények vártak minket. Az 1.500 méter óceáni úszással kezdtünk, aztán jött a 30 kilométeres kerékpáros szakasz 1.200 méter szintemelkedéssel, hegyikerékpáros pályán. A terepfutáson 10 kilométer várt ránk, ahol 400 méter szintkülönbséggel is meg kellett küzdeni. Az óceánban úszás örök élmény marad, már csak azért is, mert tényleg úgy éreztem, hogy az életemért tempózok. Sokszor úszunk viharos tengerben, de ez teljesen más kávéház. Megúsztuk a rossz időjárást, de így is jöttek a 3-4 méteres hullámok, és ekkor jön rá az ember, hogy milyen ereje van a víznek. Megtapasztaltam, hogy azokban a pillanatokban csak egy kis porszem voltam.

A szervezés mennyire volt különleges Hawaii-on? A sportág szülőhazájában, igazi otthonában sztárként kezelik a versenyzőket?

Az tény, hogy sok más országban ismertebbek vagyunk, mint itthon. Egy-egy franciaországi, németországi vagy belga versenyen csak rólunk szól az a pár nap, a nézők képben vannak, ki honnan jött, milyen eredményeket ért el. A hawaii verseny persze túltett mindenen. Olyan felvezetést kapott, hogy csak ámultam. Óriási volt a médiaérdeklődés, sajtótájékoztatókon, fotózásokon kellett részt vennünk, volt közönségtalálkozó, ahol sportolók is kérdeztek tőlünk. Ők főleg a felkészülésre, szakmai titkokra voltak kíváncsiak. Érdekes volt olyan dolgokról beszélni, hogy hogyan táplálkozunk, vagy hogy a különböző terepeken milyen guminyomással megyünk.

Lehet ennél több versenyt nyerni egy évben?

Ha maximalista vagy, nem nehéz elképzelni, de azon túl, hogy anyagi korlátai is vannak a sok versenyzésnek, úgy érezem, ennél többet fizikailag sem bírnék. A Világkupa tizenöt európai futamából tízen álltam rajthoz, hatszor győztem, és háromszor lettem második, egy versenyem volt Svájcban, ami nem sikerült túl jól, itt a hatodik helyen végeztem. Összesítésben ez a második helyre volt elég. Az erdélyi Tereptriatlon Európa-bajnokságot és a dániai XTerra Európa-bajnokságot sikerült megnyernem. Előbbit nagyon élveztem, rengetegen szurkoltak nekem, ez sokat segített. Nagyon szeretem a dániai versenyt is, itt iszonyat nehéz az úszás utáni meredek lépcsőn feljutni. Ezek mellett a győzelmek mellett az országos bajnokságon is enyém lett az első hely.

Az eredményeid alapján kijelenthetjük, hogy az egyik legjobb női tereptriatlonos vagy a világon. Mi motivál még, mire készülsz a következő évben?

Az első Világkupa-futam áprilisban lesz, addig gőzerővel készülünk, nem tartunk egy nap pihenőt sem. Szeretnék legalább annyi versenyen elindulni, mint 2017-ben. Edzőmmel, Schumacher Ákossal nagyon tudatos munkát végzünk most már három éve. Ennek köszönhető a folyamatos fejlődés, aminek, bízom benne, hogy idén is látszik majd az eredménye.

szerző: Nagy Roland