A Frigyláda igazi titka
Nem mindenkit lepett meg, hogy üresen találták a héten a szobor restaurálása miatt leemelt győri Frigyládát. Néhányan tudták, hogy a fém dobozt már tizenöt évvel ezelőtt kinyitották: akkor sem volt benne semmi.
Nem a héten, hanem már másfél évtizede fény derült a 280 éves titokra, tudta meg a gyorplusz.hu. Informátoraink állítják, hogy a fémdobozt körülbelül tizenöt éve felnyitották. Pontos dátumot nem tudtak mondani. Értesüléseik szerint valószínűleg a művészetpártoló, műgyűjtő polgármester, Kolozsváry Ernő kezdeményezte az 1730-ban emelt szoborkompozíció ládájának –melyet két lebegő angyal tart a magasba – restaurálását Bardócz Barna ötvösművésznél.
Megkérdeztük Kolozsváry Ernőnét, aki erre nem emlékezett ugyan, de nem tartotta kizártnak. Tóth Nándornét, a győri kulturális osztály akkori vezetőjét nem sikerült elérnünk. Bardócz Barna sajnos már nem él, munkáinak az interneten elérhető felsorolásában nem tüntette a láda restaurálását. Igaz, érhető módon mindenekelőtt az önálló műveit helyezte előtérbe.
Hefter László üvegművész régi barátja, alkotótársa volt Bardócz Barnának, ráadásul közvetlen szomszédként is jól ismerték egymást. Hefter állítja: Bardócz mintegy tizenöt évvel ezelőtt a saját műtermében restaurálta a Frigyládát. Helyreállította a vas- és vörösréz lemezeket, s az aranyozást is. A munkálatokat egy gönyűi lakatosmesterrel együtt végezte el.
Hefter László nem tudja, miért nem közismert ez a tény a művészettörténészek, muzeológusok körében. Hivatalosan ugyanis a szakemberek úgy tudják: a művet korábban két alkalommal – 1862-ben és 1925-ben – restaurálták, ám az erről szóló források szerintük is hiányosak.
Az igaz, jegyezte meg az üvegművész, hogy Bardócz halála után sok papírt széthordtak a lakásból, az tehát elképzelhető, hogy az ő hagyatékában nem maradt nyoma a restaurálásnak.
A másfél évtizeddel ezelőtti restaurálás során természetesen fel kellett nyitni a ládát. Tizenöt évvel ezelőtt sem találtak benne semmit.
A mostani restaurátorok, muzeológusok nem tartották lehetetlennek, hogy a láda egy dokumentumban rejti a 280 évvel ezelőtti legendát, melynek valóságalapját a jezsuita leírások támasztják alá. A legenda szerint egy hamis névhasználattal, s bigámiával is vádolt, a hadseregből megszökött katonát a Szent Ignác templomba rejtegettek a neki megbocsátó jezsuiták. Az éber városőrség nyomása miatt szerették volna titokban eljuttatni a püspökvárba, ezért az úrnapi körmenetkor álruhába bújtatták. Nem sikerült azonban elvegyülni a ministránsok között, az őrök észrevették, körülzárták. A dulakodás közben a főpap kezéből kiverték az útmutatót, az ostya a földre esett, s összetört. A gyalázat helyén emelték a szobrot.
A muzeológusok számítottak arra, hogy esetleg a törött ostya darabjait, vagy a mostani alapkövek urnáihoz hasonlóan a mű dokumentációját őrzi a Frigyláda.
A nyilvánosság előtt felnyitott fémládában azonban az érdeklődők csak pókhálót találtak.