Fény nélkül nincs árnyék, közönség nélkül nincs zenekar. Ezzel a gondolattal hirdette meg Fény és árnyék mottójú következő évadát a Győri Filharmonikus Zenekar. Miközben a muzsikusok megérdemelt nyári pihenésüket töltik, a Richter Terem jegypénztárában gőzerővel zajlik a bérletezés, és olykor egészen különleges találkozások születnek. – írja a gyfz.hu.

Egy kellemes júliusi délelőttön Harmati Ildikó érkezett a Richter Terembe, hogy megváltsa új bérletét. A kötetlen beszélgetés során hamar kiderült, hogy számára ez az épület sokkal több egyszerű koncerthelyszínnél. Édesapja, Harmati János építészmérnök tervei alapján épült ugyanis az egykori Rába Filmszínház, amely ma a Győri Filharmonikus Zenekar otthonaként, Richter Terem néven szolgálja a város kulturális életét.

A hajdani filmszínház a multiplex mozik megjelenésével 2000-ben bezárt, ám a város előrelátó döntésének köszönhetően új életre kelt. A Vadász és Társai Építőművész Kft. tervei alapján megvalósult rekonstrukció során megőrizték az épület eredeti karakterét, így 2001 óta korszerű koncertteremként működik. Erről az aula falán elhelyezett ismertető tábla is tanúskodik.

Napra pontosan száz évvel ezelőtt, 1926. július 11-én született Emődön Harmati János. Miskolcon érettségizett, majd Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát. 1952-től nyugdíjazásáig a Győri Tervező Vállalat munkatársa, később műszaki osztályvezetője volt. Több mint négy évtizeden át igazságügyi szakértőként dolgozott, emellett hosszú éveken keresztül részt vett a győri egyetem diplomabizottságának munkájában is. Nevéhez Győr számos meghatározó épülete kötődik, közülük kettő máig meghatározza a város arculatát.

Az egyik az 1960-ban átadott Rába Filmszínház, amely Lakatos Kálmán vázlatai alapján készült, és az ország második valódi szélesvásznú mozija volt. Korszerű vetítőtechnikája, kiváló akusztikája és modern kialakítása miatt rövid idő alatt a város egyik legkedveltebb kulturális találkozóhelyévé vált. A másik ikonikus alkotás az 1978-ban átadott Kisfaludy Színház, a mai Győri Nemzeti Színház, amelyet Vincze Kálmán társtervezővel álmodott meg. A merész formavilág átadásakor még megosztotta a közvéleményt, ma azonban már a város egyik legismertebb építészeti jelképe.

A családi emlékekről Harmati Ildikó Fűke Gézának, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatójának és Ősz Gábor igazgatóhelyettesnek mesélt. „Gimnazistaként sokat jártunk moziba. Egyszer olyan alaposan kisminkeltük magunkat a barátnőimmel, hogy beengedjenek bennünket Antonioni legendás Zabriskie Point című filmjére, amely csak tizennyolc éven felülieknek szólt.”

A beszélgetés során eredeti tervrajzok, fényképek és építészeti relikviák is előkerültek. „A Kisfaludy Színház építését kamaszként végig kísértem. Édesapával többször kimentünk az építkezésre. Akkor egészen forradalminak tűnt a színpadtechnika, a zsinórpadlás és a sokat vitatott sísánc is.”

A száz éve született Harmati János munkássága azonban jóval túlmutat e két ikonikus épületen. Nevéhez fűződik többek között a szigeti Kígyó utcai lakótelep, a Botond és Mester utcai kísérleti panelépületek, a mai Tánc- és Képzőművészeti Iskola épülete, a Bartók Béla úti üzletsor, valamint a Szabolcska utcai Gyógyszertári Központ is.

Harmati Ildikó 1974 után tavaly költözött vissza Győrbe, hogy gondozza szülei hagyatékát. A Richter Teremben tett látogatás, valamint az ajándékba kapott, Richter János  életművét bemutató, a Győri Filharmonikus Zenekar gondozásában megjelent hiánypótló monográfia tovább erősítette benne azt az elhatározást, hogy édesapja szellemi örökségét a következő generációk számára is megőrizze. A következő évadban a Varga Tibor-bérlet tulajdonosaként ismét helyet foglalhat azon a nézőtéren, ahol ma is láthatók az egykori filmszínház jellegzetes építészeti megoldásai, a karakteres álmennyezeti ív és az eredeti fa akusztikai burkolatok. Így minden koncert egyben tisztelgés is egy olyan alkotó előtt, akinek munkája ma is meghatározza Győr kulturális életének egyik legfontosabb helyszínét. – olvasható a gyfz.hu oldalon.