Az azbesztszennyezés a népszerű turistautakat, így például a Kéktúra egyes szakaszait az Őrségi Nemzeti Park területén, illetve Szombathely környékét is érinti Magyarországon. A Magyar Természetjáró Szövetség online térképen, áttekinthető formában tette közzé a problémás útszakaszok vonalát.
Ahogy arról korábban portálunkon is írtunk, Sopronban, de Écsen is kimutatták annak az egészségre rendkívül veszélyes építőanyagnak, vagyis azbeszttel szennyezett kőzúzaléknak a jelenlétét, ami osztrák bányákból került kereskedelmi forgalomba. Az ügy fajsúlyosságát csak fokozta, amikor a Greenpeace közzétette álláspontját, miszerint az osztrák felelősség egyértelmű, mert bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy évek óta tudomásuk volt az osztrák hatóságoknak az érintett bányák termékeinek azbeszt-szennyezettségről, ezért a későbbiekben a kormánynak kell gondoskodnia a szükséges kártérítési mechanizmusokról, amelyek fedezik a mentesítés és egyéb védekezési költségeket.
Online térkép készült, amit folyamatosan frissítenek
Mint kiderült, nem csak települési utcákat, közterületeket érint a probléma, a természetkárosítás és a veszélyes anyag jelenléte a népszerű túra útvonalak esetében is egyértelműen kimutatható.
Jelzett turistautakat, így a Kéktúra egyes szakaszait is érintheti az azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügye Nyugat-Magyarországon. A Magyar Természetjáró Szövetség a túrázók biztonsága érdekében folyamatosan igyekszik tájékozódni a potenciálisan szennyezett helyszínekről, amelyeket most egy rendszeresen frissülő online térképen is elérhetővé tett – írja hivatalos weboldalán a Magyar Természetjáró Szövetség (link: https://www.mtsz.org/hir/azbesztszennyezes-a-turistautakon-terkepen-mutatjuk-az-erintett-szakaszokat )
A szabványosan jelzett turistaút-hálózatot országszerte menedzselő, arról kormányrendelet alapján nyilvántartást vezető Magyar Természetjáró Szövetség megkezdte az azbesztszennyezésben potenciálisan érintett utak feltérképezését. Első körben az állami erdőgazdaságokat és a nemzeti park-igazgatóságokat kérdezték meg, hogy van-e tudomásuk olyan jelzett turistautakról, vagy a kirándulók által rendszeresen használt egyéb utakról, amelyekre azbeszttartalmú kőzúzalék kerülhetett.
Érintett az Országos, valamint a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakasza is
A beérkezett válaszok alapján eddig a Szombathelyi Erdészet Zrt. és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelezte, hogy a területükön igazoltan vagy feltételezhetően vannak azbeszttel szennyezett turistautak. Ezek közé tartozik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakasza is, összesen kb. 5 km hosszúságban, valamint további mintegy 30 km más turistautakon.
Az online térkép, amely a turistautak azbeztszennyezettségét jelzi ITT ( kérlek, ezt linkeljétek: https://gis.turistaterkepek.hu/azbeszt/ ) érhető el. A térképen narancssárgával kivastagítva jelölték az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett szakaszokat.
A térképet a beérkező új információk alapján folyamatosan frissíti a Magyar Természetjáró Szövetség, hogy indulás előtt a túrázók megnézhessék, hol kell számítaniuk azbeszttartalmú útburkolatra.
Miért veszélyes az azbeszt az utakon?
- Az azbeszt egészségügyi kockázatát nem maga az anyag jelenléte, hanem a levegőbe kerülő és belélegezhető rostok jelentik. A szennyezett kőzúzalékot a járműforgalom, a gyalogos használat, a szél, a csapadék vagy más mechanikai hatások is felkavarhatják, így az azbesztszálak a porral együtt a levegőbe juthatnak.
- Az azbeszthez köthető betegségek jellemzően nem rövid időn belül alakulnak ki. A káros egészségügyi hatások rendszerint tartós vagy ismétlődő kitettség esetén jelentkeznek, gyakran csak évek vagy akár évtizedek elteltével.
- A szakmai szervezetek szerint ezért a legfontosabb a porzás megelőzése és az érintett anyag felesleges bolygatásának elkerülése.
Mit tehetünk, ha azbesztszennyezéssel érintett úron járunk?
- Ha valaki egyszer átsétál egy, akár több száz méter hosszúságú szennyezett útszakaszon, nagy valószínűséggel nem jelent számára számottevő egészségügyi kockázatot.
- Más a helyzet azonban, ha tartósan vagy rendszeresen van kitéve a szennyezésnek, ha felkavarodik a por, vagy ő maga kavarja fel – mint például gyermekek játék közben.
- Ha a túra után lesz poros a ruházatunk vagy a cipőnk, lehetőleg a lakáson kívül tisztítsuk meg. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szennyezett por tapadt rájuk, érdemes FFP2 vagy FFP3 szűrőosztályú maszkot viselni a tisztításuk során.
- Ha olyan területre készülünk, ahol a térkép szerint fennáll az szennyezés lehetősége, különösen szeles, száraz időben vagy élénk járműforgalom idején, szintén ajánlott az ilyen maszk használata. Vegyük figyelembe, hogy mivel az azbeszt nehéz, tehát a talajszint közelében halmozódik fel, a gyermekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek.
A szennyezéssel érintett területek kezelői első körben figyelmeztető táblák kihelyezésével, szükség esetén ideiglenes lezárásokkal, sebességkorlátozással és egyéb forgalomcsillapító intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni a porfelverődés kockázatát, a probléma végleges elhárítása azonban évekbe telhet.