Közös terepbejárást tartott a a napokban a Kisalföldi Erdőgazdaság a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal természetvédelmi szakembereivel. A találkozó célja az volt, hogy a felek együtt keressék azokat a hosszú távon is fenntartható megoldásokat, amelyek a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők kezelését szolgálják, miközben megőrzik azok ökológiai és társadalmi értékeit.
A bejárás első állomása a Püspökerdő volt, ahol a kőrispusztulás és az elöregedő nemesnyár-állományok jelentette kihívásokat tekintették át. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az őshonos fafajok visszatelepítése elengedhetetlen, ugyanakkor a terület rekreációs szerepét is meg kell őrizni. Ennek érdekében a kisebb léptékű, mozaikos beavatkozások tűnnek a leginkább járható útnak, hiszen ezek egyszerre támogatják az erdő megújulását és a látogatók zavartalan jelenlétét.
A hédervári keményfás ligeterdőben a kőrispusztulás kezelésének lehetőségei kerültek fókuszba. A résztvevők olyan erdőkezelési módszereket vitattak meg, amelyek elősegítik az ellenállóbb őshonos fafajok térnyerését, miközben a természetvédelmi szempontok is érvényesülnek. A cél egy olyan erdőszerkezet kialakítása, amely hosszú távon stabil, biodiverz és alkalmazkodóképes marad.
A bejárás során az Insula Magna projekt egyik tervezett helyszínét is megtekintették. A tervek szerint az érintett erdőrészletek a jövőben a Duna árapasztó területeiként funkcionálnának, ami összesen 14 hektárnyi erdőállomány kitermelésével és fátlan területként való kezelésével járna. A szakemberek áttekintették a lehetséges hatásokat és a szükséges természetvédelmi szempontokat.

A közelmúltban nagy figyelmet kapott lipóti rétisas-fészek ügyének helyszíne szintén szerepelt a programban. A résztvevők megerősítették, hogy a természetvédelmi és erdőgazdálkodási célok összehangolása csak folyamatos párbeszéddel és szoros együttműködéssel biztosítható, különösen olyan érzékeny élőhelyek esetében, ahol fokozottan védett fajok jelenléte is meghatározó.
A nap végére egyértelművé vált, hogy a hasonló szakmai egyeztetéseknek a jövőben is kiemelt szerepük lesz. A felek egyhangúlag hangsúlyozták: természeti értékeink megőrzése csak közös gondolkodással, összehangolt szakmai munkával és a hosszú távú fenntarthatóság szem előtt tartásával valósítható meg.