Negyvenöt éve már annak a döbbenetnek, amely sokkolta a világot: Mehmet Ali Agca török férfi 1981. május 13-án a Szent Péter téren több lövést is leadott II. János Pál pápára. Szerencsére a gyilkossági kísérlet sikertelen lett, II. János Pál pedig később a börtönben is meglátogatta merénylőjét.
A merénylet elkövetésekor Mehmet Ali Agca 23 éves volt, ám fiatal kora ellenére ekkora már régóta bűnöző életmódot folytatott. II. János Pál pápára a szokásos heti audienciája során támadt rá: egy 9 milliméteres Browning pisztolyból négy lövést adott le az egyházfőre. A négy lövésből kettő a tömeg közé csapódott, kettő pedig a pápa testét találta el, súlyosan megsebesítve a katolikus egyház első emberét.
Ali Agca Törökországból. szegény családból, és korán megismerkedett a bűnözéssel. Eleinte kisebb ügyei voltak, majd idővel csatlakozott a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezethez. Egyes hírek szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynökévé is vált, ám a férfi ezt mindig is kategorikusan tagadta. Agca más merényletben is részt vett: Abdi Ipekci baloldali újságíró halálában neki is szerepe volt. Börtönbe került, ám onnan megszökve egy ideig bujkált, majd 1981. május 10-én Milánóból vonattal érkezett meg Rómába.
A bűnöző terve nem volt más, mint kioltani II. János Pál pápa életét. A Törökországban eltöltött börtönévei alatt feljegyzéseket készített, amelyekben a katolikus egyházfőt az iszlám testvériség ellenségeként és a kapitalizmus egyik jelképes alakjaként jellemezte.
A hírek arról szólnak, hogy a 23 éves terroristának Rómában segítsége is akadt: egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével szervezte meg a merényletet, és segítőtársat is talált maga mellé.
Ám 1981. május 13-án mégis egyedül Ali Agca vett részt a gyilkossági kísérletben: egy 9 milliméteres Browning pisztolyból négy lövést adott le az audienciát tartó egyházfőre, melyek közül kettő a tömeget, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva a pápának.
Ali Agcát a II. János Pál pápát körülvevő hívek és a Vatikán biztonsági főnöke könnyűszerrel lefegyverezték, a sérült egyházfőt pedig a Gemelli Kórházba szállították, ahol hetekig ápolták, majd felépülése után engedték ki.
S bár a merénylet majdnem kioltotta II. János Pál életét, ő továbbra is bátran vállalta a nyilvános szerepléseket és megjelenéseket. Sőt, még a kórházi ágyán megbocsátott a merényletet elkövető Ali Agcának. A török férfit 1981 júliusában életfogytiglani börtönre ítélték. Agca a rácsok mögött is többféle verziót vázolt fel a merénylet magyarázatára, és mind a mai napig találgatások övezik a valódi indítékot, ahogy az is foglalkoztatja a közvéleményt, hogy kik segítették a férfit.
Sokakat még most, 45 év elteltével is élénken foglalkoztatja az a kérdés, hogy II. János Pál miként volt képes megbocsátani Ali Agcának, amiért az az életére tört, és majdnem kioltotta azt. Ugyanis amellett, hogy már a lábadozása idején megbocsátott neki, 1983-ban meglátogatta a börtönben a férfit, aki később felvette a katolikus vallást is. II. János Pál pápa a merénylet utáni tetteivel és példamutatásával irányt adott a világnak.
II. János Pál 2000-ben kérvényezte, hogy Ali Agca kegyelmet kapjon az olasz köztársasági elnöktől, amelyet meg is kapott. Ám Törökországba hazatérve korábbi bűnei miatt ismét börtönbe került, majd 2010-ben szabadult végleg.
II. János Pál pápa 2005. április 2-án hunyt el, temetésére pedig április 8-án került sor. Halálát követően és a temetés idején zarándokok milliói érkeztek Rómába.
XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, majd 2013 júliusában Ferenc pápa aláírta a szentté avatáshoz szükséges dokumentumot. Végül 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján XXIII. János pápával együtt szentté avatták II. János Pál pápát.
Forrás: Rubicon és Magyar Kurír