A 18–40 évesek körében továbbra is erős a bizalom a magyar borok iránt, a borfogyasztás azonban jellemzően alkalmakhoz kötődik, és ritkán válik a mindennapok részévé – derül ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült friss, reprezentatív kutatásból.

Az MTI-hez elküldött közlemény szerint a felmérés eredményeiből kiderül,hogy a fiatal felnőttek kétharmada fogyaszt bort valamilyen gyakorisággal: 12 százalékuk rendszeresen, 26 százalékuk alkalmanként, míg 28 százalékuk csak nagyon ritkán. A bor így inkább tudatos, alkalomhoz kötött választás, amely baráti összejövetelekhez, családi eseményekhez vagy különlegesebb helyzetekhez kapcsolódik.

A kutatás rámutat: bár a fiatalok nyitottak a borra és alapvetően pozitívan viszonyulnak hozzá, a kategória még nem vált természetes, mindennapi itallá. A döntéseikben kevésbé a szakmai jellemzők, inkább az adott helyzet, a társaság és az élmény játszik szerepet. Emellett az árérzékenység is meghatározó tényező: a megkérdezettek a minőség mellett egyre tudatosabban figyelnek arra, hogy a választott bor elérhető árú legyen.

A generációk között is különbségek figyelhetők meg. Az Y generáció tagjai erősebben kötődnek a borhoz, körükben gyakoribb a tudatos fogyasztás, míg a Z generáció inkább élményként tekint rá, amely hangulathoz és társasághoz kapcsolódik.

Területi eltérések is kirajzolódnak: Budapesten magasabb a bort egyáltalán nem fogyasztók aránya, míg a vidéki településeken nyitottabbak a borok iránt. A kutatás szerint a települési különbségek rávilágítanak arra, hogy a fővárosban, a nagyvárosokban és a kisebb településeken eltérő kínálat, vendéglátási szokások és közösségi minták alakítják a fiatalok borral kapcsolatos döntéseit.

Az iskolai végzettség szintén befolyásolja a szokásokat: a magasabb végzettségűek körében jellemzőbb a tudatos választás, míg más csoportoknál inkább az egyszerű elérhetőség, a megszokás vagy az árérzékenység játszik nagyobb szerepet.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar borok megítélése kifejezetten kedvező: a válaszadók 63 százaléka hazai bort választana, míg csak minden tizedik válaszadó részesítene előnyben külföldi termékeket.

A borok eredete és minősége kimondottan fontos értéket képvisel ezekben a korosztályokban, ami jó alapot adhat a fiatal fogyasztók hosszabb távú megszólításához – írták.

“A fiatalok nyitottak a borra, de az még nem vált a mindennapi választásaik részévé. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy a bor hogyan tud természetesebben kapcsolódni az ő élethelyzeteikhez” – idézi a közlemény Frittmann János, a HNT elnökét.