Az MMA Győri Regionális Műhelyének művészeti programja
Az MMA Kiadó gondozásában jelent meg Keppel Márton: Jahoda Maja - A skandináv dizájn hazai úttörője című monográfiája, melyet a hiánypótló kötet főszereplői mutattak be a győri Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében. Az érdeklődőket Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, érdemes művész, az MMA Győri Regionális Műhelyének elnöke köszöntötte.
Keppel Márton művészettörténész, a Magyar Iparművészet folyóirat főszerkesztője archív és aktuális képdokumentációkkal illusztrált könyve részletes bepillantást enged Jahoda Maja gazdag iparművészeti életművébe és elszánt alkotói szemléletmódjába. Az MMA Győri Regionális Műhelyének művészeti programján a szerző bemutatta a monográfia felépítését, ugyanakkor beszélt az életmű kutatásainak nehézségeiről, rámutatott az elérhető források hiányára. A korábbi archiválási gyakorlat Jahoda Maja több száz megvalósult belsőépítészeti tervéből egy tucatnál is kevesebbet őrzött csak meg az utókor számára. Mindemellett a belsőépítész és designer munkásságának szerves részét képezi oktatói és műemléki rekonstrukciós tevékenysége, amit Győrben is figyelemmel kísérhetünk.
A hiánypótló kötetből kirajzolódik a gazdag és sikeres szakmai életút. Az Ybl Miklós- és Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész Temesváron született, majd szülei Magyarországra költöztek. Iskoláját már Budapesten végezte, az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult. „Engem a Jóisten a tenyerén hordott, mert egész életemben azt csinálhattam, amit szerettem – szüleim soha nem korlátoztak, nem irányítottak. Azt mondták, érdekeljen sok minden, és majd döntsem el merre visz az utam. Bekerültem az Iparművészeti Főiskolára, ahol az ország akkori legjobbjai tanítottak. Ráadásul egy szerencsés időszakba indultunk, mert abban az időben még nagyon kevés belsőépítész dolgozott a tervezőirodákban, a főiskolai szemléleti oktatás után megtanulhattuk az igazi mesterséget is” – fogalmazott az indulásról a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Jahoda Maja.
Főiskolásként egy sikeres pályázatnak köszönhetően két évet Svédországban töltött. A ’60-as évek skandináv dizájnszemléletét ültette át a hazai tervezőművészet elmaradott és korlátozott gyakorlatába. Bútortervezőként a hajlított plywood magyarországi bevezetése fűződik a nevéhez. Belsőépítészként a minimalista dizájn meghonosításában vállalt úttörő szerepet az építészekkel rendszerint együtt, társművészként dolgozva. „Várhelyi György irodájában akkor öt svéd építész dolgozott egy egészen más rendszerben, mint amit én korábban megismerhettem. Se statikus, se gépész, semmilyen társtervező nem volt mellettem. Hozzáteszem, nem tudtam akkor még a nyelvet sem, a svédek nem szívesen beszéltek németül, én nem tudtam angolul. De szorgalmasan tanultam, gyakorlatilag három hónap után már tudtam beszélgetni a kollegákkal. Úgy éreztem: végre levegőhöz jutottam. Természetes volt, hogy mindent, amit gondolok, kimondhatok. És én is tudtam azt, hogy amit mondanak nekem, abban nincsen semmiféle rafinéria” – mesélte a Svédországban töltött éveiről Jahoda Maja.
Keppel Márton kötete betekintést enged magánéletébe is, olvashatunk a vérteskozmai családi idillről, és arról, mit jelentett a nagy váltás, mikor szakmailag is sikeres férjével, Jurcsik Károly Kossuth és Ybl-díjas építésszel és kislányukkal Győrbe költöztek 1979-ben. Ez a dátum sok szempontból beszédes az iparváros történetében, hiszen akkor alakult meg a Győri Balett, és már sikerrel működött az építészeti szempontból mindenképpen újat hozó Kisfaludy Színház. A Fővárosi Tervezőiroda után bekerülni egy vidéki tervezőirodába azonban mind szakmailag, mind emberileg nem volt egyszerű. „Megvolt a hierarchikus rend, és egyáltalán nem örültek annak, hogy megérkezett két, a szakmában már ismert ember. A férjem állami díjas volt, az én nevemet a szekszárdi városközpont révén jól ismerték a szakmában. Bizony többet is kellett dolgoznom, mint amennyit az ember normálisan ebben a szakmában megtesz” – mutatott rá a győri indulás nehézségeire Jahoda Maja.
A város fejlődése azonban összekapcsolódik ikonikus épületeivel: a Komédiás étterem, az egészségügyi szakközépiskola belsőtereivel, a Győri Keksz és Ostyagyár vendégháza, a Koestlin-ház felújításával, a férjével közösen tervezett Újvilág utcai épülettel, mely az Év Lakóháza lett és a Szabadhegyi ravatalozó ökumenikus égbenyúló kék terével, mely sokak lelkébe hozza el a megnyugvást. Különlegesen fontos számára a rác templom és a pannonhalmi apátság több belső tere is – köztük a főapát rezidenciája –, valamint a herendi porcelángyár kávézója és étterme. A kilencvenes években magántervezőként dolgozott, férjével céget alapítottak, a sikeres közös munkának azonban egy családi tragédia vetett véget.
Sokkal később talált rá, és hozott teljesen új alkotói kiteljesedést számára a hímzés. Gazdag, szárnyaló képzelete ölt testet tűfestéssel készült, káprázatos színekkel teli képein, textilalkotásait a fővárosi közönség megcsodálhatta tavaly a FUGA-ban. A tehetséges és sokoldalú művészt Győr 2022-ben Újváros Szolgálatáért díjjal tüntette ki.
