Az utóbbi években egyre több panasz érkezik a darazsak elszaporodásáról Magyarországon, ami különösen tavasszal és nyár elején válik látványossá, hiszen ilyenkor a királynők új kolóniákat alapítanak, miközben a fészeképítés is rendkívül gyors ütemben megkezdődik, így a jelenség a lakók számára nemcsak kellemetlenséget, hanem komoly biztonsági kockázatot is jelenthet.
Bár sokan elsősorban a tetők alá vagy a fák ágai közé képzelik a darázsfészkeket, a valóságban ezek a rovarok meglepően sokféle, emberközeli helyet választanak, amelyek gyakran rejtettek, mégis ideális feltételeket biztosítanak számukra.
A postaládák például az egyik leggyakoribb és egyben legveszélyesebb fészkelőhelyek közé tartoznak, mivel a zárt és meleg tér kifejezetten kedvez a fészeképítésnek, miközben a rendszeres nyitogatás könnyen kiválthatja a darazsak védekező, akár támadó reakcióját is.

Hasonlóan kedvelt búvóhelynek számítanak a redőnytokok és az ablakkeretek mögötti üregek, amelyek azért ideálisak, mert védettek az esőtől, nehezen észrevehetők, valamint hosszabb ideig zavartalan környezetet biztosítanak a kolóniák fejlődéséhez.
A padlások és tetőszerkezetek szintén klasszikus darázsfészkelő helyeknek számítanak, hiszen a sötét és csendes környezet lehetővé teszi, hogy akár nagyobb kolóniák is kialakuljanak anélkül, hogy az emberek időben észrevennék a jelenlétüket.
Emellett a kerti tárolók és garázsok is különösen vonzóak a darazsak számára, főként akkor, ha ritkán használják őket, és sok zug, illetve repedés található bennük, amelyek ideális búvóhelyet kínálnak.
Nem szabad megfeledkezni a föld alatti üregekről sem, mivel bizonyos darázsfajok előszeretettel építik fészküket elhagyott rágcsálójáratokban vagy a gyep alatti üregekben, ami különösen veszélyessé válhat például fűnyírás közben, amikor a fészek akaratlan megbolygatása támadást idézhet elő.
A darazsak alapvetően nem támadnak ok nélkül, azonban a fészkük védelmében rendkívül agresszívvá válhatnak, ráadásul többször is képesek csípni, miközben a csípés nemcsak fájdalmas és gyulladást okoz, hanem allergiás reakció esetén akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet.

Sokan igyekeznek elkerülni a vegyszerek használatát, ezért különösen fontos kiemelni, hogy léteznek természetes és házi módszerek is, amelyek főként megelőzésre vagy kisebb problémák kezelésére lehetnek hatékonyak.
Az illatokkal való távoltartás például egy gyakran alkalmazott módszer, mivel a darazsak érzékenyek bizonyos szagokra, így az ecet kis tálkákban való kihelyezése, a citrom és szegfűszeg kombinációja, illetve a levendula- vagy borsmentaolaj permetként történő használata segíthet abban, hogy távol tartsuk őket, bár ezek a megoldások inkább megelőzésre alkalmasak, mintsem már kialakult, nagyobb fészkek megszüntetésére.
A házilag készített cukros csapdák szintén hatékonyak lehetnek, hiszen ha egy műanyag palackot félbevágunk, majd cukros vízzel, sörrel vagy szörppel töltjük meg, a darazsak ugyan bemásznak, de nehezen találnak ki belőle, ugyanakkor fontos, hogy ezeket a csapdákat ne a lakás közvetlen közelében helyezzük el, mert könnyen odavonzhatják a rovarokat.

Amennyiben még csak kisebb, például dió vagy pingponglabda méretű fészekkezdeményről van szó, lehetőség van annak eltávolítására is, azonban ezt kizárólag kora reggel vagy késő este érdemes megtenni, megfelelő védőfelszerelésben, gyors és határozott mozdulatokkal.
Az egyik leghatékonyabb védekezési mód ugyanakkor a rendszeres ellenőrzés, amely magában foglalja a postaládák heti átvizsgálását, a redőnytokok ellenőrzését, valamint a padlás időszakos átnézését, hiszen így még időben észlelhető a probléma.
Vannak azonban olyan esetek, amikor nem érdemes kockáztatni, és mindenképpen szakember segítségét kell kérni, különösen akkor, ha a fészek már nagyobb méretű, nehezen hozzáférhető helyen található, sok darázs mozog a környéken, vagy ha a háztartásban allergiás személy él, hiszen a szakemberek megfelelő védőfelszereléssel és eszközökkel képesek biztonságosan eltávolítani a fészket.
A darazsak elszaporodásának hátterében több tényező együttes hatása áll, mivel az enyhébb telek következtében több királynő képes túlélni a hideg hónapokat, a tavaszi gyors felmelegedés elősegíti a korai rajzást, míg a városi környezet számtalan mesterséges búvóhelyet biztosít számukra, ami összességében hozzájárul a populáció növekedéséhez