Ma van a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

Venesz Klaudia Fotó: Marcali Gábor
2024.02.25. 08:17

Az Országgyűlés 24 évvel ezelőtt nyilvánította február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává.

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le. A Szovjetunióba hurcolták, ahol 8 évet töltött fogságban először a Gulagon, majd a moszkvai központi börtönben. A politikus letartóztatása volt az első lépés azon az úton, melynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket. A kutatások alapján az áldozatok becsült száma világszerte 100 millió.

Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy a kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozatai a testileg és lelkileg megnyomorítottak, bebörtönzöttek, üldözöttek is.

A kommunizmus áldozatainak tiszteletére állított kopjafa a Révai utcában

A győri egyházmegye papjai közül hat esett hadifogságba, egyet elítéltek, nyolcat internáltak.

Bana József, a Győri Levéltár nyugalmazott igazgatója a lapunknak elmondta, hogy bár úgy hitték, a második világháború után a szovjetek hamarosan kivonulnak, ennek ellenére még hosszú ideig tartották rettegésben a lakosságot. A tömeges atrocitások ügyét egy bagatell, ebadó-ügy aktájába rejtették, ezekre csak később bukkantak rá. Az egyenruhásokat, legyen az akár postás, vagy vasutas, katonai bíróságon ítélték el. Érdekességként Bana József elmondta, hogy a háború alatt tett egészségügyi intézkedések értelmében engedélyezték az erőszak áldozatául esett nők terhességmegszakítását. A levéltáros azt is kifejtette, hogy a szovjet hadsereg jelentős támogatást kapott az USA-ból – a T34-esek mellett amerikai gyártmányú Sherman tankokat is használtak, és az egyenruhák is onnan érkeztek.

Február 25-én emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott, kényszermunkatáborba hurcolt magyarra, a koholt vádak alapján lemészároltakra és a mártírhalált halt hősökre.

Darnózseliben a 10 órakor kezdődő, vasárnapi szentmise a diktatúra áldozataiért szól.

A budapesti megemlékezések központi helyszíne a volt Államvédelmi Hatóság székháza, amely ma Terror Háza Múzeumként működik. A vasárnapi ünnepségen Rétvári Bence miniszterhelyettes és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond beszédet, majd a Hősök falánál gyújtanak gyertyát az áldozatok tiszteletére.

Kapcsolódó témák: #emléknap | #kommunista diktatúra |