Zuhanás címmel jelent meg Cseke J. Szabolcs költő, író első prózai kötete. A szerző magyar–történelem szakos tanárként, egy ideig tanulmányi felügyelőként dolgozott. Az azóta háromkötetes győri költő jelenleg egy „fejben regényben”, családtörténetként tárja elénk, hogy milyen is volt az élet „Káderisztánban”, azaz szűkebb és tágabb környezetében, így városunkban is.

Cseke J. Szabolcs írónak készült, már az egyetemre vitte magával első kisregényét, remélve, kiadják, de nem jelenhetett meg, később pedig el is veszett. A második kisregénye az egyetemi évekről szólt, ez sem kerülhetett az olvasók elé, talán mert túl őszintén írt az akkori politikai, ideológiai helyzetről, szerelmes regénynek álcázva.

A Zuhanás című könyvében ezekből a „asztalfiók”-kisregényekből is találhatók részletek, átiratok. „Tudatregény, fejben regény, álomrealista regény, történelmi regény. Valóságos történeteken alapuló családtörténet, amely az 1848-as forradalommal kezdődik és a rendszerváltás utáni közvetlen időkig tart, így kor- és kórtörténet is egyben” – fogalmazott kötetéről Cseke J. Szabolcs.

„A könyv címe utal a regény történeti cselekményére, amely a kispolgári család felemelkedési vágyát mutatja be, és az ebbe vetett hit zuhanását. Ezen túl az egész 20. század önmagába zuhanásának története ez a könyv” – hangsúlyozta a szerző.

A regény megírásakor hatással volt rá a misztikum, a vallás, irodalomtanárként az irodalmi áramlatok, a dél-amerikai tündéri realizmus és Jókai Anna misztikus realizmusa is, ettől egyedi az arculata a kötetnek.

Az író lírai ars poeticája: „Jelet hagyni a jeltelen(edő)ről”, mellyel azt akarja érzékeltetni, hogy ne hagyjuk politikai, ideológiai indulatok szerint megítélni a múlt eseményeit.

A könyv különleges hangvételű, meghökkentő epizódokban bővelkedő, stílusát tekintve egyszerre hagyományosnak és modernnek is nevezhető.