Tíz éve, október 4-én történt Magyarország eddig legnagyobb ökológiai katasztrófája. Átszakadt a MAL Zrt. vörösiszapot tároló 10-es kazettája Kolontár közelében. Tíz embert életét vesztette, kétszáznál többen sérülést szenvedtek, kétszáz ingatlan megrongálódott. A jogerős ítéletet a Győri Ítélőtábla tavaly december közepén hozta meg.

Három települést érintett közvetlenül a pusztítás: a tározótól egy kilométerre fekvő Kolontárt, Devecsert, és Somlóvásárhelyt. Családok, életek, faluközösségek mentek tönkre, többen elköltöztek lakóhelyükről, drámai emlékképeiket is halványítani akarták.

A katasztrófaturizmus már lecsendesedett, bár még mindig sokan nézik meg Kolontárról a közeli, megsérült kazettát, s a pusztulás nyomait, emlékeit a településeken. Az Élet él és élni akar – írta az Intés az őrzőkhöz című versében Ady Endre, s ez a törekvés jól látszik a környékén. Viszonylag gyorsan újraéledt a természet, a vörösiszappal szennyezett folyók színe visszaváltozott, újra lehet halakat fogni a Marcalban is. Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely azonban soha nem lesz már olyan, mint amilyen volt, a legtöbben ezt gondolják és mondják ezen a vidéken. A sebek varasodnak, de végleges gyógyulásukra még sokat kell várni, s a hegek akkor sem tűnnek el.

Az eddigi bírósági tárgyalásokból a szakértői vélemények alapján röviden annyi derült ki, hogy a gátszakadást talajtörés okozta, mely tervezői, kivitelezői hiányosságokra és hatósági mulasztásokra vezethető vissza. Tehát már a helykijelölés, a tervezés, majd az építkezés fázisában elkezdett ketyegni az időzített bomba. A kérdés az, lehetett-e ezt előre hallani, látni, voltak-e előre jelző változások, amelyeket a szakembereknek észre kellett volna venniük. A válaszok egymásnak ellentmondóak.

A Veszprémben 2012. szeptember 24-én kezdődő elsőfokú büntetőtárgyaláson tizenöten ültek a vádlottak padján, köztük B. Zoltán, a MAL Zrt. vezérigazgatója és munkatársai. Hosszú, és az ügy minden részletére kiterjedő tárgyalás után valamennyiüket fölmentette Szabó Györgyi bíró büntetőtanácsa, mégpedig nem is bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában.

Másodfokon a Győri Ítélőtáblára került az ügy. Zólyomi Csilla tanácsa hatályon kívül helyezte a veszprémi ítéletet, új elsőfokú eljárást rendelt el, melyet másik bírónak kellett vezetnie. Veszprémben nem találtak bírót, aki ezek után vállalta volna a feladatot, valamennyien elfogultságra hivatkoztak. Így aztán az elsőfokú eljárást is Győrben folytatták le, itt született a nem jogerős ítélet. A büntetőtanácsot az azóta már ügyvédként dolgozó Németh Miklós vezette.

Pál Helga, a másodrendű vádlott ügyvédje szerint azonban Németh Miklós bírót nem bízhatták volna meg ezzel a poszttal, mert ő a közveszélyokozás tárgyalására nem volt kijelölve, tehát törvényesen nem is volt megalakítva az eljáró tanács, ezért az ítéletet hatályon kívül kellett volna helyezni.

A megismételt elsőfokú győri ítéletben egyébként a 15 vádlottból ötöt felmentettek, B. Zoltán közveszélyokozás és más bűncselekmények miatt két év hat hónap fogházbüntetést kapott, a másodrendű vádlottat, a műszaki igazgatót ugyancsak letöltendő, két év szabadságvesztéssel sújtották, hat vádlottat felfüggesztett szabadságvesztéssel büntettek, mások megrovásban vagy pénzbüntetésben részesültek.

Fellebbezéseket követően tavaly decemberben a Győri Ítélőtábla kihirdette a jogerős ítéletet, mely még a megismételt elsőfokú eljárás határozatánál is lényegesen súlyosabb volt. „Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy a vörösiszap-kazetta oldalfala 2010. október 4-i kitöréséért nem a vádlottak a felelősek, mivel azt – közvetlenül – tervezési és kivitelezési hiba okozta. A több ember életét követelő közveszély bekövetkezésével azonban több olyan kötelezettségszegés részben okozati összefüggésben állt, amelyet a vádlottak tanúsítottak” – tartalmazza az indoklás.

Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a MAL Zrt. egykori vezérigazgatóját ennek alapján a korábbi két év hat hónap letöltendő fogház helyett négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját a korábbi két év letöltendő fogház három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, az ő ügyükben a Kúrián folytatódik az eljárás.