125 éves a Vagongyár

J. Kovács Andrea
2022.10.26. 13:32

Százhuszonöt éves a Magyar Vagon- és Gépgyár, közismert nevén a Vagongyár. A jeles apropóból a Győri Ipartörténeti Alapítvány és Rába Járműipari Holding konferenciát rendezett az ETO Park Hotelban.

Hirdetés

A nagy érdeklődéssel kísért eseményen először a Rába vezérigazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Hetzmann Béla hangsúlyozta: „Kevés magyar cégről mondhatjuk el, hogy az alapítása óta sikeresen működik. A múlt nagyon fontos, büszkének kell rá lenni és tanulni belőle. A jelenlegi vezetés és a dolgozók feladata a jövő felépítése, a kor követelményeinek megfelelő cég létrehozása.

Dr. Fekete Dávid önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy egy város életében vannak meghatározó időszakok és döntések. A dualizmus idején ilyen döntést hoztak az akkori vezetők. Felismerték, hogy Győr kereskedelmi szerepe leáldozóban van és szükséges a modellváltás. Ezért ipartelepítésbe kezdtek. Gyártelepeket alakítottak ki és lehetőséget adtak a tőkeerős befektetőknek a megtelepedésre. Innentől kezdve ez lett a város sikerességének kulcsa, fontos központja a mindenkori kelet-közép-európai térségnek. Ez a 125 év azt bizonyítja, hogy vannak olyan vállalatok, melyek dacolva a történelem viharaival, képesek a túlélésre. „A rendszerváltás előtt nem volt olyan győri család, melynek valamelyik tagja nem a Rábában dolgozott. Egy település sikeressége mindig az ott élőkben rejlik. Ha felismerjük lehetőségeinket, adottságainkat, akkor jól prosperáló várost építhetünk. Ismerjük fel, hogy ipar nélkül Győrnek nincs jövője!”

Dr. Fekete Dávid

„A gazdaság vezetőinek a feladata, hogy a múltra támaszkodva, a jelenben jövőt mutassunk.” – jelentette ki Pénzes László, a Kereskedelmi és Iparkamara megyei alelnöke.

A szervező, Győri Ipartörténeti Alapítvány elnöke, Miklósy Lajos, elmondta, hogy a konferenciával ízelítőt kívántak adni a gyár történetéből. A Vagongyár mindig meghatározó volt Győr életében, a hatvanas és a nyolcvanas évek között pedig a gépipar zászlóshajója. Fénykorában több mint húszezer embert foglalkoztatott és nem csak Győrben, hanem Kispesten, Kapuváron, Szombathelyen, Szentgotthárdon, Kőszegen, Mosonmagyaróváron, Pápán, Sárváron, Móron is működtetett telephelyeket. Óriási hatással volt a környezetére is, nélküle nem épülhetett volna fel az egykori ifjúsági ház, a színház, az első stadion, nem működhetett volna az Ady Endre Művelődési Ház, a Rába Táncegyüttes, a Fúvószenekar, de a vízi sportok, a kézilabda, a foci, a teke, a természetjáró körök és ifjúsági klubok sem.

Miklósy Lajos

A nap folyamán előadások hangzottak el, többek között a vasútijármű-gyártás első 25 évéről, a repülőgépek javításáról, vadászgépek gyártásáról, a két háború közötti olasz-magyar gazdasági kapcsolatokról a Rába titkos szerződései tükrében. Szó volt még Horváth Edéről és a Széchenyi Egyetem elődje, valamint a Vagongyár együttműködéséről.

Galéria: Ács Tamás

TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos