Hirdetés
Győrplusz Filmklub

Feleki Kamill, a tüskés mimóza

Földvári Gabriella
2022.03.04. 11:17

Honty Hanna csak tüskés mimózának nevezte Feleki Kamillt, akiről Sztankay Ádám újságíróval Kaszás Kornél beszélgetett.

Hirdetés

Az ő életében is meghatározó volt a gyermekkor és a névválasztás is.

Feleki Kamill 1908. augusztus 21-én született Törökbálinton, ahol éppen nyaralt a család. A gyermek kicsit előbb jött a világra, mint várták, és még nem gondolkoztak, mi legyen a neve. Egy ismerősük ajánlotta, hogy nevezzék el egy helyi nemes ugyancsak akkor született gyermeke után Kamillának. Erre a szülők azt mondták, hogy fiúgyermekről van szó. „Legyen akkor Kamill!” A szülőkről azt érdemes tudni, hogy az édesanya, Schreiber Tekla Karolina neves pesti cukrászcsalád gyermeke volt, édesapja, Tivadar nincstelen címíró. Aki később kitanulta a műszerészmesterséget, és malomipari gépekkel kezdett foglalkozni. A cukrászdák viszont elkezdtek tönkremenni, az apuka ekkor felvásárolta azokat, majd amikor a gazdasági helyzet megengedte, visszaadta a felesége családjának – ingyen.

Hirdetés

Milyen volt a kis Kamill?

Egy kicsi, selypegő, elkényeztetett fiúcska volt. Állandóan szívatták, aminek egyik oka az volt, hogy édesanyja által horgolt papucskában járt. De ő volt a legjobb tornász, a legjobb táncos, tánchajlama veleszületett adottság volt, pedig tánciskolába sosem járt. Kisfiúként a szülei gyakran elvitték a Fővárosi Operettszínházba, ahol megjegyezte a táncmozdulatokat és otthon leutánozta a koreográfiát. Galamb Sándor osztályfőnök lett a kedvence, aki később a színházi hivatást választotta rendezőként, dramaturgként dolgozott.

Otthon is játszottak színházasat Kamill és a bátyja, Tanay Frigyes lett a példaképe.

Tanay rendkívül karizmatikus színészegyéniség volt, eleinte Kamill nem is színész akart lenni, hanem Tanay Frigyes. Aztán rájött, hogy ő Feleki Kamill akar lenni. Az, hogy színész lett, Z. Molnár Lászlónak, a Király Színház tagjának köszönhető. Amikor sikeresen leérettségizett, ő mondta Feleki Tivadarnak: “Színészt csinálunk a gyerekből!”  Az apa azt válaszolta, hogy ez jó ötlet. Kamill 1926 őszén, Z. Molnár patronálásával került be Rákosi Szidi színiiskolájába, ahol eldöntetett, hogy táncos színészt nevelnek belőle. Feleki Kamill Farkas Imre “Repülj fecském” című darabjában debütált, partnere Bársony Rózsi volt, aki részben ennek a lehetőségnek köszönhette, hogy egész Európát meghódíthatta a filmjeiben is látható tánc- és énektudásával.

1928 nyarán Kamill Bársony Rózsival cirkuszképzésen is részt vett. A színészek úgy vélik, a cirkuszban megszerzett tudásukat jól tudják kamatoztatni a zenés műfajban. Feleki Kamill képességeit látva a szomszédos Beketow cirkusz legnevesebb bohóca, Gerard megkérte a színészt: legyen a párja a bohóc közelgő jutalomjátékán, a kétbalkezes Dummer Augusztként ellenpontozva az ő bravúros kunsztjait. Gerard azzal érvelt: “Maga olyan zseniálisan röpköd a manézsban, hogy bizonyára hasonló szinten tudna ügyetlenkedni is”. 


Feleki Kamill későbbi interjúiban elmondta, mindenkit, aki színésznek készül, előbb a manézsba küldené. Kamill táncmesteri képességeinek a határon túl is híre ment. 1930 őszén a bécsi Johann Strauss Theater egy angol operett táncainak betanítására kérte fel. A magánéletében is változás történt, a produkcióban meglátott egy tehetséges táncoslányt, Metzger-Jozefa Hermina Annát, akit a szakmában csak Fininek hívtak. Feleségül vette és 40 évig éltek házasságban, nagy szerelemben.
A bécsi koreográfia és a fellépés annyira jól sikerült, hogy ez meghozta számára a világ körüli turnét. Bécs után Prága, Párizs, Hamburg, Berlin következett Kamillo Feleki néven, a németek pedig csak Der Wundertanzer – a Csodatáncosként emlegették. Adolf Hitler „színrelépésével” Feleki Kamill hazatért és a Fővárosi Operett Színházba szerződött. Ott kötött barátságot Kabos Gyulával, akitől sokat tanult. Prózai darabokban is szerepelt 1936-ban a Belvárosi Színházban többek között Páger Antal és Mezei Mária partnereként. Időközben Tánc- és Illemtan iskolát nyitottak feleségével a Vilmos császár út 71. szám alatt.

Mit hoztak számára a háborús évek?

A háború előtt sokat járt össze Gombaszögi Ellával, aki jó barátnője volt, habár nehezen indult a kapcsolatuk. Mert a színésznő ezt mondta neki: “Nem szeretem az olyan színészeket, akik helyesírási hibával beszélnek.” Az ostrom előtt Feleki nagyon sokat kártyázott az Abbáziában, ahol angolul is megtanult. A háború után Feleki beköltöztette kilencvenéves nagymamája mellé a kibombázott kabarészerzőt, Nóti Károlyt, aki ott írta meg Feleki egyik legsikeresebb magánszámát, a Csillárt.

Mikor tűnt fel a filmekben?

1952-es az Állami áruház című operett filmváltozatában Glauziusz bácsit, a cvikkeres főkönyvelőt alakította. Egyébként az ötvenes évektől Sztanyiszlavszkij szellemében építette szerepeit. Mély, belső, lélektani azonosulásra törekedett a megformált karakterrel. Akkori két kiugró sikere a Luxemburg grófjának v-vel raccsoló Sir Basilja, illetve a Csárdáskirálynő csámpás járású Miska főpincére.
1960-ban szerződött el a Szinetár Miklós és Petrovics Emil által életre hívott, zenés, de kortárs szellemiségű Petőfi Színházhoz. Ezzel kommentálva döntését: Érdeklik a kísérletek.
1978. június 9-én állt utoljára színpadon. 1983-ban Gárdos Péter felkérte az Uramisten című film egyik főszerepére, melyben partnere a fiatal artistát játszó Eperjes Károly volt. A filmszemlén Eperjes nyerte a legjobb férfi alakítás díját, ekkor Kamill megsértődött, úgy vélte, neki kellett volna ezt a díjat megkapnia. 1985 novemberében Eperjessel megosztva elnyerte a Chicagói Filmfesztivál legjobb férfi főszereplőjének járó díját, amit nem vett át.

Kórházban halt meg, embert próbáló napok után, 1993. október 18-án.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:

Kapcsolódó témák: #Győrplusz Filmklub |
likeold
a fb oldalunkat