Vízvédelmi fejlesztés indul 11 milliárd forintból
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ma jelentette be, hogy az árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó úgynevezett nagyműtárgyakat bruttó 11,171 milliárd forintból korszerűsítik a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén.
A projekt fő célja az érintett nagyműtárgyak átfogó rekonstrukciójának (betonszerkezetek, acélszerkezetek, elektromos-, és gépészeti berendezések) végrhajtása, mely révén biztosítható a műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működése és fenntartása.
A rekonstrukciós munkák eredményeként a vízgyűjtő gazdálkodási terv és az árvízi kockázati térképezés projektben megfogalmazott célok teljesülnek. Ezek a művek alapvetően befolyásolják Magyarország vízgazdálkodását, így az állapotuk megőrzéséhez szükséges rekonstrukciós munkálatok időszerű teljestése is kiemelked jelentőségű.
Nagy István agrárminiszter a Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója elnevezésű projekt ismertetésén a dunakiliti duzzasztómű közelében
(MTI fotó: Krizsán Csaba)
Dunakiliti duzzasztómű és a fenékküszöb
A Dunakiliti duzzasztómű és a fenékküszöb a Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótlórendszer kulcsműtárgyai.
A Dunakiliti duzzasztómű 7×24 méter nyílású zsilip, mely nyílások közül a jobb parti nyílás hajózsilipként is funkcionálhat. A vasbeton műtárgy pillérei között elektro-olajhidraulikus működtetésű között acél-szegmenstáblák biztosítják a felvízszint duzzasztását.
A rekonstrukció során felújításra kerülnek a vasbetonszerkezetek, az acélszerkezetek, az elektromos, az irányítástechnikai, a hidraulikus, és a gépészeti berendezések. Első ütemben a transzformátorház, a bakdaruk felújítás történik. A nagyobb volumenű munkák közé tartoznak elektro-olajhidraulikus berendezések komplex felújításai, és a korrózióvédelmi munkák.
Az üzemirányítási tevékenységhez többek között fel kell újítani az egyes nyílások elzáró-szerkezeteinek a nyitottságát meghatározó útmérési berendezéseket.
A Dunakiliti duzzasztómű az eredeti tervek szerint a Bősi vízlépcső részeként épült. Építése 1978-ban kezdődött, és egészen 1989-ig folytatódott, amikor az építési munkálatokat felfüggesztették.
A magyar fél ökológiai problémákra való hivatkozással 1992. május 25.-én felmondta az államközi szerződést. Ezt követően 1992 októberében a szlovák fél a Dunacsúnyi létesítményekkel és a medereltereléssel egyoldalúan helyezte üzembe a Bősi vízlépcsőt. A vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének leállítása magyar oldalon új helyzetet teremtett. Azóta a Duna folyam főmedrében csak annyi víz érkezik, amit a szlovák fél át ad. A Duna folyam főmeder vízszintje jelentősen lesüllyedt. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a hullámtér mellékágrendszerbe szükséges vízmennyiséget csak a Dunába érkező viszonylag kevés vízhozamból lehet biztosítani. A Duna folyam főmedrében épített fenékküszöb és a Dunakiliti duzzasztómű segítségével szabályozható módon felduzzasztják a vizet, és ebből a felduzzasztott bögéből a víz gravitációs úton befolyik a hullámtérbe.
A Duna folyam 1842,0 fkm-ben, egy mesterségesen kialakított mederátvágásban lévő Dunakiliti duzzasztómű, és a Duna folyam főmeder 1843,0 fkm-ben épült fenékküszöbbel együtt a szigetközi hullámtéri vízpótlás fő műtárgya, emellett árapasztó és jégleeresztő szerepük is van.
A fenékküszöb 1995 májusában készült el, hatására az 1843,0 és az 1851,7 fkm közötti Duna szakaszon a vízszint megemelkedett, és a Dunakiliti duzzasztómű segítségével részlegesen szabályozhatóvá vált. A felvízszint megemelésével a duzzasztott térből a Duna folyam 1845,4, az 1845,9 és az 1847,0 fkm-ben kibontott oldalbukóknál kiágazó, három jobb parti mellékágon keresztül lehetővé válik a hullámtéri mellékágrendszer gravitációs vízpótlása.
A rekonstrukciós munkák során a kőművek közül felújításra kerül a Dunakiliti fenékküszöb, valamint a három töltőbukó.
A tárgyi felújítás szerves része a Dunakiliti és Rajka között húzódó szivárgó csatornán lévő 6 db vízszintszabályozó zsilip rekonstrukciója is
További részéletek IDE kattintva érhetők el!