Győrben is a költőzsenire emlékeztek

József Attila Keresek valakit című versével indította Diligens Tibor önkormányzati képviselő a megemlékezést a költő szabadhegyi szobránál, a költészet napján.

Az egyik legnagyobb költőzseni – így nevezte a szabadhegyi városrész önkormányzati képviselője József Attilát, akinek születésnapján 1964 óta ünnepeljük a magyar költészet napját. Április 11-én született egyébként Márai Sándor is, öt évvel előbb József Attilánál, azaz 1900-ban.

A József Attiláról elnevezett lakótelepen rendezett ünnepségen Diligens Tibor hangsúlyozta, a magyar líra előtt tisztelgünk ezen a napon. Költőink azok, akik anyanyelvünk legszebb szavaival helyettünk is megfogalmazzák a gondolatainkat. Hatnak az érzelmeinkre, megnevettetnek, támaszt adnak, életünk legfontosabb szakaszaiban is velünk vannak – mondta és felidézte Juhász Gyula előszavát, melyet a Szépség koldusához írt: „Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki!”

Végül hozzátette, az elgépiesedő, felgyorsult világban az irodalom, a kultúra fontosabb, mint valaha, szükség van a betevő betűkre, és hogy ma is nyitott fülekre találjanak a versek.

Z. A.

Fotó: O. Jakócs Péter

KERESEK VALAKIT

Tele vágyakkal zokog a lelkem

Szerető szívre sohase leltem,

Zokog a lelkem.

Keresek Valakit s nem tudom, ki az?

A percek robognak, tűnik a Tavasz

S nem tudom, ki az.

Csüggedő szívvel loholok egyre,

Keresek valakit a Végtelenbe,

Loholok egyre.

Könnyim csorognak – majd kiapadnak:

Vágyak magukkal messzebb ragadnak –

Majd kiapadnak!

Búsan magamnak akkor megállok,

Szemem csukódik, semmitse látok –

Akkor megállok.

Lelkem elröppen a Végtelenbe,

Tovább nem vágyom arra az egyre,

A Végtelenbe.

1921. október 31.