Egy kis egyéniség Teszt: Citroen C3 1.2 Feel

A patinás francia gyártó, a Citroën 1919 óta gyárt autókat. A világ mégis az 1948-ban bemutatott 2 CV, azaz a „kacsa” révén ismerte meg. A gazdaságosan gyártható, fenntartható, mégis négy felnőttnek kényelmes kialakítású autó koncepciója azóta él. Most a C3 hozza azt, amit a CV saját korában.

Volt, amikor a Citroën az elsőkerékmeghajtás technikájával tört a technológiai fejlesztések versenyének élére. Aztán a hidropneumatikus futóművel a királyi kényelmet hozta el a hétköznapokba. Ma olyan formai és praktikus megoldásokkal lóg ki a konkurensek közül, mint a kétszintű első lámpák, az Airbump védőelemek és a rendelhető gyári menetrögzítő kamera. Persze a C4 Cactus rendesen előkészítette a terepet a C3-nak, mivel több részlet akkor jelent meg a gyártó palettáján először. Viszont amíg a Cactus egy résmodell – megfizethető extravagáns crossover –, addig tesztautónk egy vérbeli „mainstream” kisautó.

Mikor élőben megláttam az új győri forgalmazó udvarán a bordó C3-ast fekete tetővel, az jutott eszembe, micsoda WRC autót lehetne belőle faragni. Három csoportba szedték szét az első lámpáit: a motorháztetőn LED-csík menetfény, ami a márkajelzésbe fut össze; nagy ovális fényszórók középen; és ködlámpák a lökhárítóban. Az ajtókat a nagyméretű, ütések ellen védelmet adó, karcálló Airbump betétek uralják. A tetőre is jutott ötlet, mert az eltérő fényezésen kívül (ami piros, fehér vagy fekete lehet) egy jókora mélyedést is terveztek bele – reméljük, az eső nem áll meg benne. Az összkép egyéni, szerethető. Végre nem élekből építkeztek a tervezők, hanem inkább a lekerekített sarkú téglalap a jellemző alakzat. A lemezfelnikre könnyűfém látványt adó extra dísztárcsákat is rittyentettek a franciák.

Alig vártam, hogy beüljek, mert külső alapján a Cactus eltalált bútorzatára vágytam. Megkaptam. Az ülések elöl óriásiak, és rendkívül kényelmesek, akár egy-egy fotel. Ez ritkán jellemző a kisautókra. Ahogy nyúltam az ajtóbehúzóért, megláttam a bőröndfogantyúra hasonlító pántot. Ötletes és jól használható. A műszerfal magas építésű, de a lekerekített téglalap alakú légbeömlők és a légies középkonzol azonnal otthonos hangulatot teremtenek. Közepes felszereltségnél a rádió még nem színes kijelzős, hanem monochrome, de ez kimondottan jót tesz a láthatóságnak és a kezelhetőségnek. Tudja a bluetooth kihangosítást, mi kell még? A kormány jó fogású, onnan kezelhetjük az összes fontos funkciót, illetve van egy külön kar a programozható tempomatnak, ami alapáras.

Most jöjjön néhány tényszerű adat. Közel négyméteres hosszával a C3 az átlagot képviseli, de sok tekintetben inkább átlagon felüli. Csomagtere 300 literes, ami a kategória egyik legjobb értéke – akár egy kompakt autóé. A motorkínálat gazdag. Van 1,2 literes benzinmotor-család 68, 82 lóerővel, valamint turbóval, 110 lóerővel felvértezve és az egyhatos dízelek 75 és 100 lóerővel. Nálunk a közepes benzines járt. A háromhengeres blokk nem hangos, kellően nyomatékos, és mivel a kocsi csak 970 kg, korrektül mozgatja azt. Ráadásul a fogyasztása visszafogott, országúton 5-6 liter, városban maximum 7,5.

A kis Citroën rugózását mintha a magyar utakra tervezték volna. Nem hiányzik a papír szerinti 20 lóerő plusz, mert a gyorsítások élvezhetők városban, de országúton sem hagy cserben. A váltó partner az ideális fordulatszámon tartásban, de ami még fontosabb, hogy a C3-ban nem a száguldásról szól az utazás. Itt a kényelem, valamint a vidám belső miatt a hosszú araszolást is élvezzük. Pedig még a könnyed árakról sem beszéltünk.

A belépő modell hárommillió forintért ugyan puritán, de egy közepesen felszerelt változat klímával, kihangosítós rádióval alig 3,5-ért elvihető. Ha pedig nem engedünk a 7 colos kijelzőből, tolatóradarból, automatikus klíma, ablaktörlő és fényszóró szolgálatásaiból, akkor a teleextrázott darabok is választhatók – ezek ára 4 millió forinttól indul. Megsúgom, hogy a presztízs miatt sem kell aggódnunk, mert idén újra rali-autót faragnak egy Citroënből. A C3-asból!

Szöveg és fotó: Nagy Viktor