Akik jobbá tették a világot

Fotó: nobelprize.org
mti
2019.10.14. 14:42

Sorra érkeztek a hírek a múlt hét folyamán arról, hogy a Svéd Tudományos Akadémia kiknek ítélte oda idén a Nobel-díjakat. A listában tizenketten szerepelnek, plusz még hárman a közgazdaság területéről. Míg az orvostudomány, a kémia és a fizika területén 3-3 díjazottat hirdettek, addig az irodalom terén ketten, a béke elérésért tett erőfeszítésekért pedig egy ember veheti majd át az elismerést.

Orvostudományi téren díjazták a sejtkutatásban elért eredményeket, amelyek nagyban segítik több betegség, többek között a rák gyógyítását. A fizika és a kémia területén az első ex-bolygó felfedezése és a világegyetemmel kapcsolatos tények feltárása, valamint a lítium-akkumulátor feltalálása érdemelte ki a neves elismerést. Irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták a lengyel és a német író tollából született mágikus realizmust és a nyelvi leleményességet. A békéért pedig az akadémia szerint egy afrikai miniszterelnök tett a legtöbbet az elmúlt évben.

2019. december 10-én tizenkettő elismerést adnak majd át az ünnepségen.

Orvostudomány

A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Fotó: MTI/AP/Josh Reynolds; MTI/EPA/Will Kirk; MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós annak felfedezéséért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
Nagyhatású felfedezéseik az élet egyik legelemibb alkalmazkodási folyamatának mechanizmusára világítottak rá – fogalmazott a díjat odaítélő testület. A három tudós fektette le az arról szóló ismeretek alapjait, hogy az oxigénszint milyen hatással van a sejtek anyagcseréjére és fiziológiai működésére. Eredményeik kikövezték az utat a vérszegénység, a rák és sok más betegség elleni ígéretes új stratégiák számára.

Fizika

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Fotó: MTI/EPA/Princetoni Egyetem; MTI/EPA-KEYSTONE/Salvatore Di Nolfi; MTI/AP/Cambridge

Idén a világegyetem szerkezetéről és történetéről szóló új ismeretekért és a Naphoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat – olvasható az indoklásban.

James Peebles fizikai kozmológiai eredményei a kutatási terület egészét gazdagították és lefektették az alapjait a kozmológia átalakulásának elmélkedésből tudománnyá. Az 1960-as évek közepétől kidolgozott elméleti munkássága az alapja a világegyetemről alkotott jelenlegi elgondolásoknak – hangsúlyozta a Nobel-bizottság. James Peebles eredményei feltárták, hogy a világegyetemnek mindössze öt százaléka ismert, az anyag, amely a csillagokat, bolygókat alkotja – “és minket”. A fennmaradó 95 százaléka ismeretlen sötét anyag és sötét energia. Ez rejtély és kihívás a modern fizika számára.

Michel Mayor és Didier Queloz 1995-ben jelentette be a Naprendszeren kívüli első olyan bolygó (exobolygó) felfedezését, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Tejútrendszerben. Az 51 Pegasi b gázbolygó, amely a Naprendszer legnagyobb tagjához, a Jupiterhez hasonlít. A felfedezés forradalmat indított el a csillagászatban, azóta több mint négyezer exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszerben.

Kémia

A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Fotó: MTI/AP/Alastair Grant; MTI/EPA/Majama Kimimasza; MTI/AP/Binghamton Egyetem/Jonathan

Az indoklás szerint a könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig használják. Világszerte ezekkel működnek a hordozható elektronikai eszközök, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használnak. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat.

A lítiumion-akkumulátor alapjait az 1970-es évek olajválsága idején fektette le Stanley Whittingham. Az általa fejlesztett akkumulátor azonban túlságosan is robbanásveszélyes volt ahhoz, hogy használható legyen. John Goodenough később áttörést ért el, amely aztán jóval erősebb akkumulátorok kifejlesztéséhez vezetett, és végül Josino Akira 1985-ben megalkotta a kereskedelmi forgalomban használható első lítiumion-akkumulátort. “A lítiumion-akkumulátorok forradalmasították az életünket, amióta 1991-ben piacra kerültek. Lefektették a vezeték nélküli, fosszilis energiától mentes társadalom alapjait és nagy hasznára vannak az emberiségnek” – összegzett indoklásában a Nobel-bizottság.

Irodalom

Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért jelentették be csütörtökön a 2018-as díjazottat is. Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke német írók kapják a kitüntetést.

Fotó: MTI/APA/EPA/Georg Hochmuth/Facundo Arrizabalaga

A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író “narratív képzeletét” emelte ki, “amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”. Olga Tokarczuk egyik legsikeresebb regénye az Őskor és más idők, amely 1996-os megjelenésekor egy csapásra nemzedéke legkiemelkedőbb írójává tette az írót Lengyelországban, és azóta sok nyelvre lefordították.

Tokarczukot mégis a lengyel “mágikus realizmus”, a “mitikus próza” fő képviselőjének tartják. A pszichológus végzettségű és sokáig terapeutaként dolgozó írónő műveiben kimutatható Carl Jung és Sigmund Freud hatása. Rendszerint túllép a regény műfaji keretein, prózája töredékes, esszészerű, a cselekmény több szálon és különböző szinteken bonyolódik. Egyformán népszerű az olvasóközönség és a kritikusok körében.

A 76 éves Peter Handkét, a német nyelvterület egyik legismertebb és legellentmondásosabbnak tartott szerzőjét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.

Handke folyamatosan publikál, sajátos nyelvezetű és változatos formájú művei megosztják az olvasókat és kritikusokat. Számos hangjáték és dráma is fűződik Handke nevéhez, továbbá a világ leghosszabb némajátéka, Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról.

Béke

Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért – jelentették be pénteken Oslóban.

Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat.

Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy meghatározó szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában – állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában.

+ Közgazdasági

A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Fotó: thenewdaily.com.au

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjei a világ legszegényebbjeinek a felzárkóztatása terén értek el nagyon ígéretes eredményeket. Bebizonyították, hogy a nagy globális programok helyett, vagy akár azokon belül helyi, lokális, kisebb fejlesztési programokkal, képzéssel, célzott segélyekkel hatékonyan és eredményesen lehet küzdeni hosszú távon is a szegénység ellen, és lehet jobb minőségű életet biztosítani a legszegényebbeknek is.

Nobel-történelem

Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló 1895-ben megírta végrendeletét, melyben úgy rendelkezett, hogy vagyonából minden évben kapjanak azok, akik kiemelkedő szellemi tevékenységükkel segítették az emberiséget. A következő kategóriákat határozta meg: fizika, kémia, orvostudomány, irodalom, és a békéért tett kimagasló teljesítmény.

1968-ban a Svéd Bank kezdeményezésére az öt kategória kiegészül egy hatodikkal: a Közgazdasági Nobel-Emlékdíjjal, mely a közgazdaság terén elért eredményeket hivatott elismerni.

Fotó: nobelprize.org

A díjazottak – a békedíjat kivéve – kizárólag magánszemélyek lehetnek, és csak életük során, konkrét teljesítményért, eredményért kaphatják meg a kitüntetést. Ráadásul Nobel azt is kikötötte, hogy nem csak honfitársait lehet elismerni, hanem a világ bármely részét képviselhetik a nyertesek.

A kiválasztás hosszú folyamata már januárban megkezdődik, október elején megismerhetjük a kitüntettek neveit, akik december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján vehetik kezükbe a nagyjából 10 millió svéd korona, azaz megközelítőleg 300 millió forint értékű elismerést. A pénzjutalom mellett a díjazottak egy diplomát, és egy arany emlékérmet is kapnak a Svéd Tudományos Akadémiától.

A díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik.

Hazai Nobel-díjasaink köre legutóbb 2004-ben bővült, Herskó Ferenc magyar származású izraeli biokémikus nyert ekkor elismerést az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.