A mostani bizonytalan helyzetben sokan a Balatonon, a Tisza-tónál vagy más belföldi nyaralóhelyen töltik az éves szabadságukat. Aki viszont bevállalja Horvátországot és Közép-Dalmáciát, arra előszezoni árak, utószezoni tömeg és vadregényes, kristálytiszta vizű strandok várnak.
Áprilisban még úgy tűnt, saját otthonunkban töltjük a vakációt, most viszont újra utazhatunk, de hova? Ha nincs még konkrét útiterv, akkor érdemes megfontolni Szlovéniát, ahol kristálytiszta strandok, elegáns üdülőhelyek és történelmi kisvárosok várják a turistát. A szlovén Riviéra ráadásul alig több, mint egy kőhajításnyira van.
Ha elsőre nem ismerős a helyiségnév, az egyáltalán nem meglepő: a legtöbben nem a magyar nevén ismerik ezt a települést. Dalmácia központjáról, Splitről van ugyanis szó, ami ma Horváthország második legnagyobb városa. Egykor azonban a magyar királyság része volt, és nevét a magyar krónikák is több helyen megemlítik.
„A brit birodalomban sohasem nyugszik le nap” – tartotta a közkeletű mondás, és nem is alaptalanul. A 19-20. század fordulóján az angol gyarmatok behálózták mind a hét kontinenst, Észak-Amerikától Új-Zélandon át az Antarktiszig. Ennek a hatalmas birodalomnak volt aprócska része az idilli Comino-sziget, ahol egykor a világ talán leghangulatosabb karanténkórháza működött.
Aurora borealis, vagy más néven (északi) sarki fény. A természet látványos fényjátéka, melyben egykor csak az északi népek gyönyörködhettek. A fapados repülőjáratok korában azonban mi is a nyomába eredhetünk. Ha pedig szerencsénk van, akkor ez a csoda is legalább három napig tart majd, azaz a gyönyörű fényjelenségben legalább három éjszakán keresztül gyönyörködhetünk.
UNESCO világörökségi helyszín 1993 óta, idén pedig Európa Kulturális Fővárosa. Itt forgatták Mel Gibson A passió című filmjét, mint ahogy a legújabb James Bondot is. A környék több mint hétezer éve lakott, az ötvenes években azonban inkább nyomornegyedre hasonlított.
