A szervezetünkre, ezáltal a lelkünkre is nagy hatással van az évszakok váltakozása. A tavasz a megújulás, a természet ébredésének csodás időszaka. Adunk néhány tippet, testi-lelki jótanácsot, amivel a fáradt télutóból a kikeletbe léphetünk!

Elképesztő az az éltető gazdagság, amit a tavasz hordoz magában. Hosszabbak lesznek a nappalok, emelkedik a hőmérséklet, szép lassan rügyet bontanak a fák, bimbót a pillanatok alatt aztán színes-pompás szirmokba boruló virágok.

Visszatérnek az ég bátor, boldogságot hozó vándormadarai – a néphagyomány szerint ők a jó idő hírnökei is – mind, egymás után. Először a gólyák érkeznek meg, ők már február végén, március elején kopogtatnak az ország kéklő légi ajtaján, aztán a hazánkban legelterjedtebb füsti fecskék, illetve a molnárfecskék és a partifecskék.

Sándor, József, Benedek – fecskéket is, nem csak meleget!

A néphagyomány szerint a fecskéknek március 18-19-20-án kellene érkezniük, Sándor, József és Benedek neve napján. A három napról úgy tartják, zsákban hozzák a meleget, hiszen általában ekkorra elmúltak a fagyok, kezdődhetett a vetés, sőt, a gyerekek is járhattak újra mezítláb.

Videó: “Fecskék a ház körül” Lenner Ádám ismeretterjesztő kisfilmje! előzetese

A madarak a lélek szabadsága, emelkedettsége, az egyre gyakoribb melengető napsütés a belső fény ébredése, a rügyező fák, tavaszi virágok a remény földi csakrái.

Böjti út a télből a nyárba – tavaszodik étvágyunk is

A böjt szinte átvezet minket a télből a nyárba, ehhez nem kell vallásosnak, hívőnek lenni. A napfény hatása a bélrendszerre és a hormonokra természetes módon változtatja meg az étvágyat. A nehéz, zsíros ételek helyett ilyenkor óhatatlanul is a friss szezonális zöldségek, a sovány fehérjeforrások, rostok felé fordulunk. A napfényből nyert D-vitamin elkezdi feltölteni energiaraktárainkat, erősíti immunrendszerünket.

Ha tavasz, akkor szanálás, takarítás, mozgás, kertészkedés és nagy beszélgetések

Köröttünk, kívül és belül is minden az újrakezdésről, a megújulásról – és nem véletlenül van neve is a tevékenységnek: a tavaszi nagytakarításról szól. Néhány jó tanács, hogy ez a természeti-lelki folyamat érdemi nyomot hagyva maga után lépjen majd tovább:

• Szanáljunk! Dobjuk ki rengetek, felhalmozott, feleslegessé vált tárgyunkat. Ezzel teret engedünk, levegőt teremtünk magunk körül. Nem, arra sincs szükségünk, amiről azt hisszük, hogy számunkra nélkülözhetetlen!

• Takarítsunk! A környezet tisztasága hat a lélekre is. Ahogy a pormentes rend, a friss illat, a káosz helyett a rendszer átveszi az uralmat körülöttünk, úgy bennünk is felragyog a tiszta én.

• Sétáljunk, kerékpározzunk – ki gyorsabban, ki lassabban – hosszú, napfényes utakon! Ez a keringési rendszert, az immunrendszert is támogatja, de mindennek hatására csökken bennünk a feszültség és a stressz is. Hallgassuk a madarak énekét, figyeljük meg az öreg fák friss kis rügyeinek életre kelését, keressük szemünkkel a virágzó színeket! Ugye máris jobb a kedvünk?

• Ültessünk növényeket! Nincs kertünk?! Ha tehetjük, fogadjunk örökbe egy talpalatnyi kis földet akár itt, a városban is. A csodás ibolyák, hóvirágok, tulipánok, jácintok, nárciszok a lélek aprócska balzsamai. A színeik mellett törékeny kis formáik, illatuk is hatással van ránk. Nézzük, illatoljuk, szeressük, vigyázzuk őket!

• Hívjuk fel barátainkat! Bújjunk elő a téli álomból, keressük fel azokat, akikkel régen találkoztunk, beszélgessünk, de csakis szép, lélekemelő gondolatokról, nevessünk, nosztalgiázzunk. Tervezzünk együtt valamit a közeljövőre, amit aztán majd izgatottan, örömmel várhatunk. Mert ami régi és  kissé elhanyagolt, bizony az is képes újjászületni, megújulni a tavasz csodájában!