A Győr+ Mediának nyilatkozott egy 30 éves, Izraelben élő magyar nő, aki már 13 éve él az országban. A háborús helyzetre való tekintettel nevét és pontos tartózkodási helyét nem vállalta, saját biztonsága érdekében nem kívánta nyilvánosságra hozni ezeket az adatokat.

Elmondása szerint a légvédelmi riasztásokat lehetetlen megszokni. A támadások első napját kifejezetten megrázónak élte meg, az első estét pedig szinte végig óvóhelyen töltötték.

Bár másnap sokan – köztük ő is – munkába indultak, napközben többször is megszólalt a telefonos riasztás, ami azt jelenti, hogy mindenkinek haladéktalanul a kijelölt bunkerbe kell vonulnia. Az óvóhelyek alapvető ellátást biztosítanak: áramot, élelmet és ivóvizet, a robbanások hangját azonban nem képesek kizárni.

A nő szerint a legnehezebb a bizonytalanság. A riasztások első pillanataiban nem tudja, szerettei biztonságban vannak-e. Hozzátette: igyekszik kerülni a híreket, mert azok csak tovább növelik a szorongását. Mélyen megrendítette az a hír is, hogy az egyik támadás következtében három gyermek – egy kisfiú és két kislány – életét vesztette.

Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat indított Irán ellen, amit a jelenlegi fegyveres konfliktus kiindulópontjának tekintenek. A támadások több iráni települést, köztük Teheránt is érintettek. A válasz nem váratott sokáig magára: Irán rakétákat és drónokat indított Izrael irányába, valamint amerikai katonai objektumok és egyes közel-keleti arab államok felé.

A gyors eszkaláció következtében több ország – köztük Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Kuvait – ideiglenesen lezárta légterét, illetve korlátozásokat vezetett be. A döntések következtében tömeges járattörlések és jelentős utazási fennakadások alakultak ki a térségben.

A válság magyar és más uniós állampolgárokat is érint. A légi közlekedés akadozása miatt a külképviseletek segítik a hazautazás megszervezését, és konzuli védelmet biztosítanak az érintetteknek. Szerdán elindult az első mentesítő járat Magyarországról Jordániába, amely a Közel-Keleten rekedt magyarokat szállítja haza – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be Facebook-videójában.

Ugyanezen a napon a Magyar Honvédség különgépe 83 magyar állampolgárt hozott haza Jordániából, majd csütörtökön újabb mentőjárat indult további állampolgárokért.

A Közel-Keleten kialakult háborús helyzet gazdasági hatásai is érezhetők: az energiaárak jelentős ingadozásnak indultak, ami különösen érzékenyen érintheti Magyarországot, mivel az ország nagymértékben támaszkodik az energiaimportra.

A magyar kormány ezért intenzív diplomáciai egyeztetéseket folytatott orosz vezetőkkel annak érdekében, hogy garanciákat kapjon az energiaellátás biztonságára és az árak kordában tartására. A külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel, hangsúlyozva: Magyarország számára az ellátásbiztonság megőrzése stratégiai kérdés.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
“Jó hír tehát az, hogy garanciát kaptunk arra, hogy megvan a Magyarországra szánt kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. És garanciát kaptunk arra, hogy mindezt az oroszok nekünk változatlan áron le is szállítják, dacára annak, ami történik az iráni háború miatt, s ezzel garantálják nemcsak Magyarország energiaellátásának biztonságát, hanem a rezsicsökkentés fenntartását is.”