A levéltári adatok szerint a győri káptalan a vár töröktől való visszafoglalása után rácokat telepített Újvárosba, ahonnan a harcok során az eredeti lakosság egy része elmenekült, illetve elpusztult. A rácok főként a mostani Bálint Mihály utca jellegzetes paraszt-barokk házaiban éltek, jobbára kereskedéssel és áruszállítással foglalkoztak. A különböző stílusjegyeket hordozó Szent Miklós templomot a szerb ortodox közösség 1727-ben építette. A régi győriek tudatában azóta is Rác templomként él.
A második világháborúban megsérült az épület tetőzete és jellegzetes hagymasisakja, melyet 1963-ban állították helyre Káldy Barna tervei alapján. A korábbi barokk kapu helyett a kosáríves hajlatú nyílást modern vonalú kétszárnyú vaskapu tölti ki. A kertben régi sírkövek láthatók.
A templombelső különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion, valamint az ugyancsak copf stílusú padsorok. A szentélyben középen áll a vörösmárvány oltárasztal. Jobb oldalán kagylószerű, kőből faragott szenteltvíztartó van a falban. A mellette található díszes fali fülke az előkészületi oltár.
A XIX. század végére a görögkeleti szerbek jóformán kihaltak. A kommunizmus éveiben az egyházközség vagyonát államosították, így a templom sokáig magányosan állt. Értékes kegytárgyait, ikonjait a Szentendrei Ortodox Egyházművészeti Gyűjteménybe, az ikonosztáziont először a szentendrei szerb templomba, majd a győri Xantus János Múzeumba menekítették, mely csak 1997-ben került vissza eredeti helyére.
Az elhagyatott, üres épület az összedőlés szélén állt. Az évtizedek alatt több terv is született az épület hasznosítására. Végül a Szerb Ortodox Egyház átadta a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely azóta itt végzi a szertartásait. A templomot 1995-ben a paplakkal együtt felújították, majd ezt követően újabb átalakításokat végeztek rajta. A parókia tulajdonjogát az önkormányzattól 2011-ben a görögkatolikusok megvásárolták.
A keleti rítusú templomokban a szentélyt a hajótól elválasztó ikonosztázion mögött helyezkedik el az oltár. Itt csak a pap és az asszisztencia tartózkodhat, a liturgiát a híveknek háttal végzi, ám az Evangélium, a prédikáció, az áldásosztás és az áldoztatás alatt szemben áll velük. Az áldoztatás mindig két szín alatt történik. Orgonát és más hangszert sem használnak, úgy vélik a legszebb az emberi hang.
A Győri Görögkatolikus Egyházközség vezetője Tasi Tamás parókus, munkájában egy állandó diakónus segíti. A szent liturgia vasárnap 10 órakor, a hétköznapi ünnepeken viszont 17 órakor kezdődik. Hitoktatást tizenkét általános iskolában végeznek.
„Napjainkban a görögkatolikusok elsősorban a munka miatt kerülnek Győrbe és környékére. A miénk a legnyugatibb keleti templom, járnak hozzánk Bágyogszovátról, Bősárkányból és a szigetközi településekről. Kárpátaljáról is jöttek még a háború előtt és annak kitörése után is, sőt olykor ukrán ortodoxok is betérnek. Természetesen élnek régi görögkatolikus családok a városban. Ezt a vegyes összetételű csoportot a vallás formálja közösségé. Teljes mértékben befogadóak, nem azzal foglalkoznak ami elválasztja, hanem ami összeköti őket.
Eddig sajnos nem volt közösségi terünk, ezért csak jó időben, évente két-három alkalommal tudtunk családi napokat tartani. Ez a jövőben megoldódik, mert átköltözünk egy másik épületbe. Így már nem lesz akadálya annak, hogy havonta egyszer, az időjárástól függetlenül liturgia után közös ebédre hívjuk az egyházközséget. A főzést beosztjuk, s mivel sok kisgyermekes családunk van, nekik foglalkozásokat szervezünk, s amíg ők játszanak, addig a szülők beszélgethetnek, jobban megismerhetik egymást. Fontosnak érzem a felnőtt katekézist, mert a hitbeli kérdésekben sokszor tájékozatlanok az emberek. Az építkezés befejezése után folytatjuk a FÉM-et, vagyis a férfi műhelyt, ahol kéthetente a teológiai kérdésektől az éppen aktuális problémákig mindent megbeszélhetünk. A hölgyeknek ugyanígy a Női Körben van lehetőségük találkozni, ezt a tisztelendő asszony, vagyis a feleségem vezeti. ” – mondta Tasi Tamás.
Galéria: Ács Tamás