1868 januárjában Győrben telepedett le Hauzer György győri politikus, tűzoltóparancsnok, aki kiemelkedő közéleti tevékenységet folytatott városunkban. 1842 szentestéjén látta meg a napvilágot.

Elemi és szakiskoláit még szülővárosában, Budapesten végezte. Győrbe költözését követően az Arany János utcában rézműves üzemet létesített, amelyet korának egyik legmagasabb színvonalán működtetett.

Ez a páratlan menedzsmentteljesítmény is hozzájárult ahhoz, hogy őt választották meg az újonnan létrehozott Győri Ipartestület első elnökének. Vezetése alatt rendezték meg az azóta már hagyománnyá vált első ipartestületi bált.

Abban az időben ugyan állt még a győri tűztorony a belvárosban, mégis többször előfordult, hogy a tűzoltóság túl későn ért ki a riasztott épülethez, amely így a lángok martalékává vált. Ezek a szerencsétlen esetek indították Hauzert arra, hogy kezdeményezze egy önkéntes tűzoltó egylet felállítását Győrben, amelynek 1870-es megalakulásakor a pénztárnoki és szertáros munkaköröket vállalta magára.

A főparancsnoki tisztség megüresedését követően ő állt a szervezet élére, amelyet egészen nyugdíjba vonulásáig viselt. Szervezetében katonás rendet tartott, melynek következtében kiemelkedő statisztikai mutatókkal rendelkeztek.

A győri tűzoltóságot a maga korában országosan az elsők között emlegették. Kezdeményezésére a győri helyőrségtől több katonát is kiképeztek tűzoltásra, ezzel is építve a jó kapcsolatot a civil lakóssággal. Gyakorlati vizsgájuk során „kapocslétrákkal támadták a második emeleti szobát, a tetőzetre pedig a Magirusz létrán hatoltak fel.

A veszély jelre a mentőponyvát húzták fel, majd mikor a mentés ezen lehetetlenné vált, a létrákat használták, mint mentőszereket.

Hauzer maga is kitanulta az oltás technikáját, és rendszerint kivonult a tűz helyszínélre, hogy beosztottjaival kart karba öltve tudják legyőzni a „vörös kakast”. Egy alkalommal azonban olyan sürgősen kellett kivonulniuk egy katasztrófa helyszínére, hogy a kocsi felborult és a főparancsnok lábát törte.

Legnagyobb személyes kudarcának a Back-malom 1907 őszén bekövetkezett leégését tekintette, melynek során a gyors beavatkozás ellenére is többen életüket vesztették, köztük egyik beosztottja, Formandl Ágoston tűzoltó is.

A Győr Városi és Megyei Tűzoltó Szövetség megalapítása szintén Hauzer nevéhez kötődik, és jelentős szerepet játszott a város vízvezeték-hálózatának kiépítésében is. Érdemei elismeréseként Ferenc József császár a Korona Arany Érdemkereszttel tüntette ki.

Az adományozó tevékenysége révén is ismert lokálpatrióta hosszan tartó betegség után, 70 éves korában érte a halál. A győri tűzoltóság hálája kifejezéseként patinás síremléket állított a számára.