A téli hónapok közül gyakran januárban romlik leginkább a levegő minősége. A hideg idő, a fűtés és az időjárási viszonyok együttese miatt ilyenkor gyakrabban fordul elő szmogos, szennyezett levegő, amely különösen a gyermekek, az idősek és a légzőszervi betegek számára jelent kockázatot.

A légszennyezés télen nemcsak érezhetőbb, hanem mérhetően is magasabb. Ennek több, egymással összefüggő oka van.

Hazánkban a hideg hónapokban jelentősen megnő az energiafelhasználás. Sok háztartásban fával, szénnel vagy más szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. Ezek elégetése során nagy mennyiségű apró szálló por kerül a levegőbe, amely szabad szemmel nem látható, mégis komoly egészségügyi hatással bír.

Januárban gyakori az úgynevezett hőmérsékleti inverzió, ugyanis ilyenkor a hideg levegő megreked a felszín közelében, fölötte pedig melegebb légréteg alakul ki. Ez olyan, mintha egy „fedő” borulna a városokra, így a szennyező anyagok nem tudnak elszállni, hanem feldúsulnak a belélegzett levegőben. Kevesebb a szél és a csapadék is, amelyek normál esetben segítenének „kitisztítani” a levegőt. Így a szmogos időszak akár napokig is eltarthat.

Miért veszélyes a téli szmog?

A téli légszennyezés egyik legfőbb összetevője a finom szálló por. Ezek az apró részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt a véráramba is. A tartósan szennyezett levegő irritálja a légutakat, köhögést és szemirritációt okozhat, súlyosbíthatja az asztmát és más légzőszervi betegségeket, valamint hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés világszerte az egyik legnagyobb környezeti és egészségügyi kockázat, és különösen veszélyes a hideg hónapokban, amikor az emberek több szennyezett levegőt lélegeznek be.

Mit tehetünk mi magunk a rossz levegő ellen?

Bár a problémát egyénileg nem tudjuk megszüntetni, sok apró lépéssel csökkenthetjük a kockázatot.

• Figyeljük a levegő minőségének adatait. A szmogos napokon érdemes rövidebbre fogni a szabadtéri programokat, különösen reggel és este.
• Szellőztessünk tudatosan. Inkább rövid ideig, intenzíven szellőztessünk akkor, amikor a levegő minősége kedvezőbb.
• Kerüljük a plusz szennyezést otthon. Ne égessünk hulladékot, és csak száraz, megfelelő tüzelőanyagot használjunk.
• Figyeljünk az érzékenyebb korosztályok védelmére. A gyermekek, az idősek, és a krónikus betegek esetén különösen fontos a megelőzés, akár levegőtisztító készülékek használata is javasolt.

Januárban nem véletlenül beszélünk gyakran szmogos napokról, ugyanis a fűtés, a hideg idő és az időjárási viszonyok együttese ilyenkor a legkedvezőtlenebb.

Bár a légszennyezés összetett probléma, a tudatos odafigyelés segíthet abban, hogy csökkentsük az egészségünkre gyakorolt hatását különösen a téli hónapokban.