Bármilyen hihetetlen, a Simor János püspök terén megbúvó kis szigeti templomot a győriek többsége nem ismeri. Dr. Lukácsi Zoltán kanonok-plébános szerint sokan csak esküvőn vagy más eseményen csodálkoznak rá, milyen kincset rejt a városrész.

Az 1712-ben felszentelt barokk templom szépségét elsősorban az egységessége adja. Belső berendezése az építést követően gyorsan elkészült, s mind a főoltár, mind pedig a két mellékoltár, valamint a szószék is míves barokk munka.

Háromszáz éve Sziget még nem tartozott Győrhöz, sőt egészen a 20. század elejéig önálló település volt. Jobbára német ajkú iparosok – kőművesek, ácsok, kovácsok – lakták, akik a vár katonaságát szolgálták ki. Mivel nem volt saját templomuk, kénytelenek voltak bejárni a városba. Az 1700-as évek elején arra kérték a püspököt, hogy engedélyezze számukra egy saját plébánia alapítását. Nem meglepő tehát, hogy a templomban a német lelkiség tükröződik. Ugyanakkor a mellékoltárokon háttérként Győr városának ábrázolása is megtalálható.

A főoltáron Szent Rókus és Szent Sebestyén ember nagyságú, aranyozott szobrai állnak. Őket a pestis és más járványok idején hívták segítségül. „Azt hittük, hogy a világjárványok kora leáldozott, nem gondoltuk, hogy napjainkban is előfordulhatnak. Aztán a Covid rádöbbentett bennünket, hogy ma is kitörhetnek az emberiséget veszélyeztető ragályos betegségek” – mondja a plébános, miközben végig vezet a templomon.

A katolikus vallás egyetemességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a német hívek templomuk fővédőszentjeként a francia származású Szent Rókust tisztelték. A főoltárképen az ugyancsak a német lelkiséget tükröző, „Vierzehnheiligen”, azaz a tizennégy segítő szent látható, akikhez a legkülönbözőbb bajok vagy fenyegető ínség esetén fohászkodtak.

Érdekes, hogy a torony csak jóval később, 1865-ben épült fel, szentelését augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották. A bécsi nuncius erre az alkalomra különleges ereklyét, Szűz Mária kendőjének kis darabkáját adományozta. A templom másik féltve őrzött kincse a Szent Rókus ereklye.

A paphiány egyházmegyénkben is érezteti hatását, hiszen dr. Lukácsi Zoltán a szigetin kívül még három plébánián teljesít szolgálatot. Hívei nagy része tősgyökeres szigeti. Az újonnan betelepülők közül kevesen járnak a szentmisékre, melyeket szombaton este és vasárnap délelőtt fél tízkor mutat be Zoltán atya.

Közösségük legnagyobb eseménye a Szent Rókus nap augusztus 16-án. Ilyenkor az esti ünnepi szentmisét követően megkoszorúzzák a védőszentet is ábrázoló Szentháromság szobrot, majd a plébánián nagy fogadást rendeznek. A másik jeles alkalom a betegek világnapja február 11-én. Gyerekzsivajból szerencsére nincs hiány, mert a szomszédos Bartók iskola hittanosai a plébánia tantermében tanulnak. A gyerekeken kívül a felnőttek is rendszeresen összejönnek, hogy hitükben elmélyedhessenek a bibliai vagy egyháztörténeti témákban. Ezeket az alkalmakat mindig nagy érdeklődés kíséri.