Ma már bizonyos, hogy a fejlett memória nem emberi kiváltság. Tudta, hogy a hollók hónapok múltán is képesek felismerni társaikat, a patkányok pedig betanulás nélkül, spontán is vissza tudják idézni az emlékeket? És, hogy a jó memória sokszor a túlélés kulcsa? Jöjjön néhány elképesztő emlékezőtehetség az állatvilágból!

Egy tudatos tervező: a holló

A hollók kivételes memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek: kutatások bizonyították, hogy hónapok után is képesek felismerni egykori társaikat vagy éppen „ellenfeleiket”. Can Kabadayi és kutatócsoportja pedig a hollók tudatos tervezőképességét vizsgálta: egy kísérlet (Ravens parallel great apes in flexible planning for tool-use and bartering, 2017) során a madaraknak döntést kellett hozniuk arról, hogy egy azonnali, kevésbé értékes jutalmat választanak, vagy várnak egy későbbi, de értékesebb lehetőségre. A hollók képesek voltak önuralmat gyakorolni, és kivárni a vonzóbb jutalmat. A kísérletet végzők arra jutottak, hogy a hollók kivételes tervezőképességgel rendelkeznek, ami párhuzamba állítható a főemlősök intelligenciájával. Kabadayi és munkatársai egy másik kísérletükben megtanították a hollókat egy speciális eszköz használatára, amely egy jutalmat rejtő dobozt nyitott. A madarak később ki tudták választani a „kulcsot” több tárgy közül és sikerrel használni azt. Ez nem csak a hollók előrelátási-képességeire, de hosszú távú memóriájuk fejlettségére is rámutatott.

A patkányok visszajátsszák az emlékeiket?

A friss kutatás (Replay of incidentally encoded episodic memories in the rat, 2024) bizonyítékot találta arra, hogy a patkányok képesek az epizodikus emlékek „lejátszására”, vagyis korábban, véletlenszerűen megszerzett információkat felidézni váratlan helyzetekben. A kutatáshoz kapcsolódó egyik kísérletben a patkányoknak egy sor egyedi illat közül azt kellett felismerniük azt, amelyet harmadikként tapasztaltak.

Egy másik feladatban pedig egy radiális labirintusban kerestek ételt: először szagok nélkül, majd szagokkal jelzett fedőkkel. Amikor a végső teszt során a szagok újra megjelentek, a patkányok pontosan felidézték a korábbi illatokat, és megtalálták az ételt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a patkányok több, látszólag jelentéktelen információt is eltárolnak, és szükség esetén képesek ezeket felidézni. Emlékezetük vizsgálata nemcsak az ő kognitív képességeiket tárja fel, hanem az emberi memória működését is segít megérteni, amely például az Alzheimer-kutatásban vagy más, memóriavesztéssel kapcsolatos betegségek kutatásában is fontos lehet.

Delfinek a dobogó második fokán

Sokan úgy vélik, az ember után a delfin a legintelligensebb élőlény. Jason Bruck kutatásai szerint (Dolphin Memories Span at Least 20 Years, 2013) a palackorrú delfinek hosszú távú memóriája elképesztő: több mint húsz év után is felismerik korábbi társuk egyéni füttyjelét. Ez a füttyjel a delfineknél gyakorlatilag úgy működik, mint az embereknél a név. A vizsgálat során 43 fogságban tartott delfin hangját játszották le különböző delfináriumokban, és az állatok mindig az ismerős hangokra reagáltak izgatottan, míg az ismeretlenekre nem.

Most akkor az elefánt tényleg nem felejt?

A közmondás szerint az elefántok soha nem felejtenek. Ez persze költői túlzás, de tény, hogy képesek évekkel később is felismerni régi útvonalakat, vízlelőhelyeket, sőt, még azokat az embereket is, akikkel korábban találkoztak. A szavannán a jó memória életmentő lehet, hiszen egyszerre kell élelmet és vizet találni, elkerülni a ragadózókat és kezelni bonyolult szociális kapcsolataikat. Az elefántok naponta hatalmas mennyiségű táplálékot fogyasztanak, és hosszú vándorutakra indulnak az évszakok változásával — túlélésük pedig nagymértékben függ az útvonalak pontos ismeretétől.

További állatos tartalmakért látogasson el a gyorplusz.hu/kategoria/mancsok/ felületére vagy a Győr+ Mancsok Facebook oldalára.