A napokban mutatják be a „Győri Nők: Múlt, Jelen, Jövő" című könyvet, mely harminc mai és tíz korábban élt személy sorsán keresztül mutatja meg azt az erőt, értéket és példaadást, amelyet a győri nők közösségformáló ereje jelent.

A kötet a Győri Nők a Városért Alapítvány kiadásában látott napvilágot.

Obertolné Horváth Tímea, az alapítvány kurátora bízik benne, hogy a kiadvány mindenkinek elnyeri a tetszését. „A „Győri Nők: Múlt, Jelen, Jövő” című könyv harminc mai és tíz korábban élt nő sorsán keresztül mutatja meg azt az erőt, értéket és példaadást, amelyet a győri nők közösségformáló ereje jelent. Városunk történetét a régebbi korok és a mai nők is formálják. Azok akik hittel, munkával, barátsággal vagy csendes kitartással generációkon átívelően hatottak és hatnak a jelenben. Ezekről a meghatározó személyekről szól a könyv, hogy történeteik megismerésével nevük ne merüljön feledésbe, valamint, hogy erőt és példát mutassanak. Napjainkban is vannak, akik alkotnak és irányt mutatnak, hogy a mai csodalányokból a jövő követésre méltó győri női lehessenek. Mert léteznek csodalányok! Egyikük például 1906 óta a család megkezdett mesterségét folytatja. A másik pedig egy olyan kisegítő iskolába tanácsolt lány, aki most szerzi meg a diplomáját. Terjedelmi korlátok miatt sokan nem kerülhettek be a kötetbe, de remélhetőleg 2026-ban folytathatjuk azoknak a bemutatását, akiknek az életútja méltó a megismerésre. Alkotótársaim elkötelezetten, óriási lelkesedéssel végezték a munkát, melynek folyamán igazi közösséggé kovácsolódtunk.” – hangsúlyozza a kurátor.

Lovasi Cecília, a címlapon és a hátoldalon lévő festmények alkotója úgy érzi, olyan munkatársakkal dolgozhatott együtt, akiknek hasonló a világlátása és az érdeklődési köre; bátrak és készek arra, hogy megvalósítsák az álmaikat. A könyv címlapján egy barokk kori és egy modern hölgy fantázia portréja látható. Előbbit kissé historizálva, de egyszerű ruhában és frizurával ábrázolta, míg a jelenkori nő portréja fényképszerűbben, kidolgozottabban jelenik meg.

Lepácsek Katalin fotós szerint csodálatos lehetőség volt a közös alkotás, hiszen szívügye a női lét megmutatása, felkarolása. Azt mondja, bár mindenki tud érdekes lenni, de itt rendkívül sokszínű palettát sikerült összeállítani. A fotókon igyekezett megragadni a személyiségüket, és izgalmas fényképek születtek. S mivel az egész művet a barokk Győr ihlette, a felvételek piros és fekete háttér előtt készültek.

Frühwirth Ildikó korrektor számára is örömöt jelentett a minőségi munkához való kapcsolódás. „Nagyon szeretem gondozni a szövegeket, ez az egyik kedvenc tevékenységem, amiben valósággal lubickolok. A könyvben megjelennek olyan nők is, akikről történelem órán hallottam, vagy éppen a párjukról tanultam gimnazistaként. Meszlényi Terézián keresztül például jobban megismertem a férjét, Kossuth Lajost. Nagyon tiszteletreméltónak tartom, hogy Terézia a háttérben maradva maximálisan tudta támogatni a férjét, aki az ország egyik legmeghatározóbb alakja volt abban a korban. Határozott, ugyanakkor szerény jellem, akinek a véleménye sok tekintetben megjelent Kossuth gondolataiban és tetteiben egyaránt.”