Véget érhet a „kamusajtok” időszaka: a Magyar Élelmiszerkönyv új előírásai pontosan meghatározzák, mi számít valódi trappistának. A Tej Terméktanács szerint ezzel a magyar vásárlók is jobban járnak, hiszen a minőségi termékek kerülnek előtérbe.

A Tej Terméktanács állásfoglalása szerint a sajtkészítmények nevének védelme nem csupán jogi kérdés, hiszen a fogyasztói tudatosság erősödésével egyre nagyobb a társadalmi igény a jó minőségű élelmiszerek iránt. A trappista mint a legismertebb magyar sajt a belföldi tejipar meghatározó terméke, a gyártói kapacitás az elmúlt években támogatásokkal megújult. Ezért is fontos, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új fejezete szabályozza a felhasználható összetevőket, az alakra, méretre, tömegre vonatkozó előírásokat, az összetételi és érzékszervi követelményeket – írták.

Fontos eredménynek tekintik azt is, hogy a jogszabályok kimondták: az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető.

Hozzátették, hogy eddig több ezer tonnányi termék érkezett Magyarországra külföldről trappista sajtként olyan gyártóktól, akik nem is készítenek ilyet, és emiatt a Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott aggodalmának. A továbbiakban pedig egyeztetni fog kis- és nagykereskedelmi partnerekkel a helyes jogszabályértelmezés és a gördülékeny átmenet érdekében.

A közlemény szerint a belföldi gyártású trappista sajt csak korong alakú lehet. A többnyire külföldön készült hasáb formájúak szeletelt vagy reszelt kiszerelésben, valamint több összetevőből álló élelmiszer-alapanyagaként kerülhetnek csupán forgalomba.

Az új rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának korlátozását, ezért nem lesz hiány félkemény sajtból, de ezeket az eredeti nevükön lehet csak értékesíteni, trappistaként nem – hangsúlyozták.