Ha a hangulat tartósan megromlik, mégpedig olyan mértékben, hogy a mindennapi tevékenységünkre is hatással van, vagy súlyos esetben lehetetlenné teszi, akkor bizony depresszióról van szó.

Egész nap rossz hangulat jellemzi

A depressziós ember elveszti érdeklődését környezete – még akár a szeretett hozzátartozók – iránt is, megromlik szellemi teljesítőképessége: nem tud koncentrálni, tartósan figyelni, vagy azt veszi észre, memóriája nem működik jól. A depresszió szinte törvényszerű velejárója az alvás zavara. Az álmatlanság az éjszakai felébredéssel jár – gyakran hajnali 3 óra tájban –, mely után van, aki már egyáltalán nem tud visszaaludni. A súlyos depressziós ember munkaképtelenné válhat, olyannyira, hogy még az otthoni házimunkák elvégzése sem teljesíthető számára. Elvész az öröm képessége, nem tud örülni a korábban örömet okozó dolgoknak, szórakozásnak, hobbinak, és érdektelenné válik. A legsúlyosabb esetekben olyan mértékű reményvesztettség alakul ki, hogy az élet értelme is elvész, sőt öngyilkossági gondolatok is megfogalmazódhatnak.

A depresszió diagnosztikus kritériumai (DSM 5)

1. Depressziós hangulat a nap legnagyobb részében (2 héten keresztül fennállóan).

2. Az érdeklődés és az örömképesség jelentős lecsökkenése.

3. Étvágycsökkenés és fogyás, vagy épp ellenkezőleg, étvágynövekedés és hízás.

4. Álmatlanság jelentkezése, vagy ellenkezőleg, megnövekedett alvásigény.

5. Fáradtság vagy energiahiány.

6. Csökkent szellemi teljesítmény és koncentrációzavar.

7. Halállal, esetleg öngyilkossággal is foglalkozó gondolatok megjelenése.

Kiváltó oka lehet a tartós stressz

A depresszió kiváltója sokszor a tartós stressz, testi és lelki megterhelés, halmozódó veszteségek. A mai életforma nem kedvez az úgynevezett egészséges életmódnak: sokan dolgoznak váltott műszakban, végeznek tartósan ülő- vagy állómunkát, munkahelyükön mesterséges megvilágítás szolgáltatja a fényt, és sokszor ablak nélküli helyiségben kénytelenek tartózkodni. Ugyanakkor a munka után, amikor már fáradtak vagyunk, testmozgásra, a szabad levegőn tartózkodásra sem mindig jut idő. Ehhez pedig társul, hogy az étkezés is gyakran a gyors-, illetve készételek felé fordul, amiből pedig vitamin- és ásványianyag-hiány következik, ezek pedig jó táptalajt biztosítanak – az arra hajlamos egyéneknél – a hangulatzavar megjelenéséhez. A krónikus testi betegségek, az ezekkel járó fájdalmak, kellemetlenségek vagy éppen a rájuk szedett gyógyszerek mellékhatása is lehet a hangulat megromlása. A depresszió legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság.

Figyelni kell a hangulatzavar jeleit

A kérdés magyarországi szakértője dr. Rihmer Zoltán pszichiáter professzor. Bár az öngyilkosság rendkívül komplex, számtalan okkal összefüggő jelenség (számos orvosi, pszichoszociális demográfiai és kulturális összetevővel), az öngyilkosságban meghaltak több mint 90 százaléka súlyos – többnyire kezeletlen – pszichiátriai betegségben szenved (például súlyos depresszióban) a cselekmény idején. A WHO adatai szerint a világon évente kb. 800.000 ember hal meg öngyilkosság miatt. Kb. kétharmaduk depresszióban szenved. Statisztikai adatok szerint az öngyilkosságot elkövetők közel fele kommunikálja – direkt vagy indirekt módon – szándékát a környezete felé, ugyanakkor ennek felismerése nagyon nehéz, hiszen erre a legritkábban gondolnak a barátok, családtagok, ismerősök, hiszen annyira lehetetlennek tűnik.  Hangulatzavar fennállása esetén egyszerűen ennek lehetőségére is gondolni kell.

„A depressziós ember elveszti érdeklődését környezete – még akár a szeretett hozzátartozók – iránt is, megromlik szellemi teljesítőképessége: nem tud koncentrálni, tartósan figyelni, vagy azt veszi észre, memóriája nem működik jól.”

Illusztráció: Depositphotos.com