Hagen Orsolya neve ma már nem ismeretlen a győri közönség számára. Az operaénekesnő, aki másfél évtizede a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen kezdte pályáját, ma pedig Győrben találta meg újra önmagát – nemcsak művészként, hanem emberként is.

Gyermekként vonzotta a szerepjáték, a színpad világa. „Amikor felveszem a jelmezt, már nem Hagen Orsi vagyok, hanem az a figura, akit meg kell személyesítenem” – vallja. E szenvedély vitte őt Bécsbe, ahol nyelvtudás nélkül, de annál nagyobb eltökéltséggel vetette bele magát a tanulásba. Pályája ígéretesen indult, mégis háttérbe szorította a művészetet, amikor férjével Ausztriában vállalkozásba kezdett. Fogászati asszisztensként dolgozott, de az éneklés vágya sosem múlt el. „Nem zártam le magamban soha az éneklést” – mondja.

Egy magánéleti fordulat végül új irányt adott életének. A „mi lenne ha” helyét átvette a „próbáljuk meg újra”. A story egy meghallgatással kezdődött, amit a Győri Nemzeti Színházban tartottak – és ami végül új szakaszt nyitott az életében. A Bohéméletben nyújtott alakítása, a családja támogatása és a győri közönségtől kapott szeretet megerősítette benne: hazatalált. Orsi minden szerepben megtalálja azt az emberi vonalat, amit meg lehet szeretni. Ez különösen igaz volt Musetta esetében, amelyben a megosztó karaktert hitelesen keltette életre. Egy kritika is kiemelte: sikerült emberi oldalát megmutatnia a figurának.

Kétgyermekes anyaként a család és a színház között egyensúlyoz, de úgy érzi, mindkét szerepet teljes szívvel éli. Fia és lánya már színpadra is álltak – a művészet iránti szeretet náluk is megjelent.

Orsi különös izgalommal készül a közelgő Barokk Esküvőre, ahol Donizetti: A csengő című vígoperájában alakítja Serafinát. Az előadás a Dunakapu téren, szabadtéren, hamisítatlan barokk díszletben valósul meg. „Ez egy könnyed, humoros darab, amit azok is élvezhetnek, akik nem járnak operába” – meséli. Az opera modernizálását, közelebb hozását a közönséghez személyes küldetésének tartja. Nyitott a kísérletezésre, akár crossover produkciók révén is. „Az opera lehet friss, élő és közérthető – és ezt szeretném megmutatni.”