Március 17-én, azaz ma van a győri Könnyező Szűzanya búcsúja. De hogyan került Győrbe a székesegyház féltve őrzött kincse, az egykor véres könnyeket hullató kegykép? A történet Írországig nyúlik vissza, egészen a XVII. század közepéig.
A gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép egy előkelő ír családból származó püspöké volt. Walter Lynch, Clonfert püspöke a Cromwell-féle, katolikusüldözés elől menekülve ezt a Szűzanya-képet vitte magával, amikor elhagyta hazáját, Írországot 1653-ban. Lynch előbb Flandriába, Brüsszelbe, majd Bécsbe került. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki menedéket adott az ír főpásztornak Győrben, később kanonokká és püspöki helynökké is kinevezte őt. Walter Lynch1663-ban hunyt el. Halála után a kép székesegyház oldalfalára került, a Szent Anna-oltár közelébe.
Pár évtized múlva Írországban ismét katolikusüldözés tört ki, melynek során az ország összes püspökét száműzték. Az erre vonatkozó parlamenti határozat kihirdetésének napja után, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami, munkaszüneti nap Írországban) a képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek gördültek alá.
A hír hallatára hamarosan megtelt a templom hívekkel, akik valláskülönbség nélkül összejöttek a templomban. Ott voltak a vár katonái is, Heister Sigbert kapitánnyal együtt. A képet levették a falról és egyházi személyek bevonásával hivatalosan megvizsgálták. Előbb azt gondolták, hogy a festék olvadt meg, de a könnyek letörlése után azok újra és újra megeredtek Szűz Mária szeméből. A véres könnyeket fehér gyolcskendővel itatták fel, amelyet 1701-ben egy hitelesítő irattal együtt ezüst keretbe foglaltattak.
A képet császári parancsra Bécsbe szállították, ahol 1697. július 7-én körmenetben hordozták körül a városban, majd visszaadták Győrnek. Mogyoróssy István győri polgár naplójának utolsó oldalán is fel van jegyezve, hogy az édesanyja, Szörcsök Anna is saját szemével látta a csodás eseményt.
Heister Sigbert várkapitány kezdeményezésére Keresztély Ágost püspök alapos vizsgálat után 1704-ben engedélyezte, hogy oltárt készítsenek a kép számára.
A ma is látható márványoltár Zichy Ferenc püspök idejére datálható: 1767-ben készült el a barokk oltár, a kegyképet ekkor ezüst keretbe foglalták. Az oltáron Szent Anna és Szent Joachim alakjai mellett Szent István és Szent László szobrai állnak. A kegyképen Szűz Mária zöld palástban, piros ruhában, imára kulcsolt kézzel jelenik meg, fején díszes koronával, amelyet már Győrben helyeztek rá. Előtte selyempárnákon, hímzett virágdíszes takaró alatt alszik a gyermek Jézus, fején hasonló, kisebb koronával.
A kegykép tisztelete gyorsan elterjedt Magyarországon. Másolata megtalálható többek között Pannonhalmán, Celldömölkön, Szombathelyen és a Győri Egyházmegye számos plébániáján. Külföldi tiszteletét jelzi, hogy Írországban két templomot is szenteltek a győri Könnyező Szűzanya tiszteletére. A kegykép értékes másolatait őrzik a németországi Ringelai községben és az Amerikai Egyesült Államokban, Toledo város Szent István-templomában. A kegykép másolata megtalálható továbbá a Torontóban lévő magyar templom főoltárán is.
Szokássá, hogy az egyházmegye papsága minden év március 17-én zarándoklatot tart a kegykép előtt, a hívek pedig a könnyezés napját követő hétvégén keresik fel.