A nyári viharok elkerülhetetlenek – de az, hogy mennyi kárt okoznak rajtunk is múlik. Egy heves zivatar, jégeső vagy szélvihar nem csak az ingatlanokban okozhat komoly rongálódást, de az autókban is. Egy heves jégeső percek alatt több százezer forintos horpadásokat hagyhat a karosszérián, egy viharos szélben kidőlő fa teljesen összetörheti a járművet, miközben egy villámárvíz vagy felhőszakadás akár végzetes motorhibához és totálkárhoz is vezethet.

Természeti károkra a kötelező gépjármű-felelőségbiztosítás nem nyújt fedezetet, csak a casco. Viszont, sokan úgy gondolják, hogy ha rendelkeznek casco biztosítással, akkor az ilyen jellegű természeti csapások után teljesen védve vannak. A valóságban azonban az, hogy egy káresemény vihar idején következik be, még nem jelenti automatikusan a teljes körű és azonnali kifizetést. A biztosítók minden egyes bejelentést rendkívül alaposan és külön-külön vizsgálnak meg, hogy ellenőrizzék, a keletkezett kár pontosan megfelel-e a szerződésben rögzített feltételeknek.

Ha megtörténik a baj, fontos, hogy a kárbejelentést mielőbb indítsuk el. Dokumentáljunk mindent: készítsünk fotókat a károkról, és jegyezzük fel a vihar pontos időpontját. A biztosítók gyakran a meteorológiai riasztási adatokra is támaszkodnak a térítés során, ezért, ha a hatóságok előre jelezték a veszélyt, de nem tettünk meg mindent a kár elkerülése érdekében – például fa alá parkoltunk az autóval – előfordulhat, hogy a biztosító csökkentett összegű térítést nyújt.

A biztosítók szigorúan veszik a kárbejelentési határidőt, amely általában 2-5 nap. A kárbejelentés történhet telefonon, online felületen, személyesen vagy egyes biztosítóknál postai úton is. Az ügyfélnek általában meg kell adnia a kötvényszámot, a gépjármű rendszámát, a káresemény helyét és idejét, valamint részletesen ismertetnie kell a történteket. A biztosító emellett kérheti fényképek készítését, illetve további dokumentumok benyújtását is. Lényeges szabály, hogy a gépjármű állapotán lehetőség szerint ne változtassunk a kárszemléig.