A nyári hőségben sokan használják egymás szinonimájaként a napszúrás és a hőguta kifejezést, pedig két különböző állapotról van szó. Míg az egyik többnyire pihenéssel rendeződhet, a másik életveszélyes vészhelyzet, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

A tartós kánikulában egyre több ember tapasztal rosszullétet, mégis kevesen tudják pontosan, mikor van szó egyszerű napszúrásról, és mikor alakulhat ki hőguta. Pedig a két állapot között óriási a különbség, és a súlyosabb esetekben a gyors felismerés akár életet is menthet.

Mi a napszúrás, és mi a hőguta?

A napszúrás általában hosszabb, közvetlen napsugárzás után jelentkezik, különösen akkor, ha valaki fedetlen fejjel tartózkodik a napon. A felhevült fej miatt fejfájás, szédülés, hányinger vagy hányás alakulhat ki, és előfordulhat rövid ideig tartó ájulás is. Ilyenkor a szervezet még képes leadni a felgyülemlett hőt, ezért megfelelő pihenéssel és folyadékpótlással a panaszok többnyire enyhülnek.

A hőguta ennél jóval súlyosabb állapot. A test maghőmérséklete 40 Celsius-fok fölé emelkedik, miközben a szervezet már nem tudja megfelelően lehűteni magát. Ez nemcsak rossz közérzetet okoz, hanem az agyat, a szívet, a vesét és más szerveket is károsíthatja, ezért minden esetben sürgős orvosi ellátást igényel.

Sokan úgy gondolják, hogy hőguta csak a tűző napon alakulhat ki. Valójában forró autóban, rosszul szellőző helyiségekben vagy nagy melegben végzett fizikai munka során is bekövetkezhet.

Figyelmeztető tünetek:

A napszúrás tünetei többnyire fokozatosan jelentkeznek. A leggyakoribb panasz a fejfájás, a szédülés, a hányinger és a gyengeség. A testhőmérséklet ilyenkor általában csak mérsékelten emelkedik, az érintett izzad, és bár rosszul érzi magát, többnyire éber marad.

A hőguta egészen más képet mutat. A testhőmérséklet rendszerint meghaladja a 40 fokot, a beteg zavarttá válhat, nehezen kommunikál, szélsőségesen viselkedhet, súlyosabb esetben pedig görcsroham vagy eszméletvesztés is jelentkezhet.

A két állapot tünetei részben hasonlíthatnak egymásra, de vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad félvállról venni. Ilyen például a forró, kipirult bőr és a tudatzavar. Klasszikus hőguta esetén a verejtékezés gyakran megszűnik, bár intenzív sport vagy fizikai munka közben kialakuló hőgutánál még előfordulhat izzadás is.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

Hőártalom bárkinél kialakulhat, de vannak olyan csoportok, akiknél jóval nagyobb a kockázat. Ide tartoznak a kisgyermekek, az idősek, a szív- és érrendszeri vagy vesebetegségben szenvedők, valamint a cukorbetegek. Náluk a szervezet nehezebben alkalmazkodik a nagy meleghez.

A kockázatot egyes gyógyszerek is növelhetik. A vízhajtók, bizonyos vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok és antikolinerg hatású készítmények csökkenthetik a szervezet hőleadó képességét. Az alkoholfogyasztás szintén ronthatja a hőséghez való alkalmazkodást.

Nemcsak a strandolók lehetnek veszélyben. A szabadban dolgozók, az építőiparban vagy mezőgazdaságban dolgozók, illetve azok is fokozott kockázatnak vannak kitéve, akik a legmelegebb órákban intenzíven sportolnak.

Mit kell tenni, ha valaki rosszul lesz?

Ha valakinél napszúrás vagy enyhébb hőártalom jelei jelentkeznek, először hűvös, árnyékos helyre kell vinni, meglazítani a ruházatát, majd gondoskodni a folyadékpótlásról. A hideg borogatás, a ventilátor vagy a nedves törölköző szintén segíthet a test lehűtésében.

Ha a panaszok fél órán belül nem enyhülnek, vagy az állapot romlik, orvosi segítséget kell kérni. Különösen fontos odafigyelni a gyermekekre és az idősekre, akiknél a kiszáradás és a túlmelegedés gyorsabban vezethet súlyos állapothoz.

Azonnal mentőt kell hívni, ha az érintett zavarttá válik, nem reagál megfelelően, magas láza van, görcsöl vagy elveszíti az eszméletét. A mentők megérkezéséig folytatni kell a hűtést, mert hőguta esetén minden perc számít.

Néhány egyszerű szabály sokat számít

A legtöbb hőártalom megelőzhető néhány egyszerű óvintézkedéssel. Fontos a rendszeres folyadékfogyasztás, a világos, jól szellőző ruházat és a fejfedő viselése. A legmelegebb órákban érdemes árnyékban vagy hűtött helyiségben tartózkodni, a sportot és a nehéz fizikai munkát pedig inkább a reggeli vagy esti időszakra időzíteni.

A hőguta még sikeres kezelés után is maradandó idegrendszeri vagy szervi károsodást okozhat. Éppen ezért nem érdemes megvárni, amíg a rosszullét súlyosbodik. Egy napszúrás többnyire néhány óra vagy egy nap alatt rendeződhet, a hőguta viszont olyan sürgősségi állapot, amelyben a gyors felismerés, a mielőbbi hűtés és az azonnali orvosi ellátás életet menthet.