Csütörtök délután Iancu Laura nyitotta meg az Ünnepi Könyvhetet Győrben. Ezt követően a Magyarország Babérkoszorúja- és József Attila-díjas költő legújabb verseskötetét mutatták be az érdeklődőknek a Kisfaludy Könyvtárban.

Iancu Laura a moldvai Magyarfalu szülötte. Csángóföldről először a csíkszeredai művészeti líceumba került, ahol már anyanyelvén tanulhatott. Érettségi után Budapesten, Szegeden és Pécsett járt egyetemre, öt diplomát – óvónő, teológus, hittanár, politikai szakértő, etnográfus – szerzett. Kenyérkereső foglalkozásával, néprajzosként a moldvai magyarság vallásosságát és identitását kutatja. A verseken kívül drámája, kisregényei, esszéi jelentek meg, tudományos munkássága szintén jelentős. 

A végtelenül szerény, törékeny nő hatalmas utat tett meg. Nemcsak fizikai értelemben, hanem szellemileg és lelkileg is. A dolgos, kicsiny falusi lányból elismert tudós és művész lett. Gyermekként a kommunizmus utolsó évtizedében megtapasztalhatta az elnyomás legkülönböző formáit. Saját bevallása szerint sebei később útjelzőkké váltak számára. Írásaiban és kutatómunkájában központi szerepet kap a hit, az anyanyelv és a moldvai magyar sorskérdések. Líráját meghatározza a lét misztériuma, az útkeresés, az istenélmény és az emberi gyarlóság örök drámája.

Visszaaludni nem tudtam című kötete a Magyar Napló kiadásában látott napvilágot. A hét versciklusba sorolt költemények a kortárs költészet nyelvén szólítják meg az olvasót, a valóság és a képzelet rétegein, a múlt és a jelen idősíkjain keresztül. 

A modern líra egyik szép példája a Senki nem mondja, ahol az egyes versszakokat népdal részletekkel kezdi a költő: „ha elménsz is csendesen járj / csendes vízforrásból igyál / ne halljam, hogy téged Isten / tenyeréből itat éppen / ne lássam céda szemedben / virágzik az új szerelem.”

Iancu Laurát olvasva, elkísérhetjük őt az úton, ahol a „sok nem ürességét és súlyát cipelve”, előbb utóbb mégis meglátjuk a fényt.