Az elmúlt hetekben érkezett csapadék csak helyenként hozott enyhülést a mezőgazdaság számára, a Kisalföld jelentős részén továbbra is komoly aszály nehezíti a gazdálkodók helyzetét. A szakemberek szerint egyes térségekben akár 30-40 százalékos terméskiesés is várható, miközben a felvásárlási árak továbbra is alacsonyak. Sok termelő számára az idei év nem a nyereségről, hanem a talpon maradásról szól.

Hamarosan megkezdődik az őszi árpa betakarítása, ráadásul a megszokottnál akár egy-két héttel korábban. A korai aratást a rendkívüli szárazság és a hirtelen beköszöntött nyári meleg indokolja. Az első becslések szerint a termés mennyisége és minősége is elmaradhat az átlagostól, mivel a szemek sok helyen nem tudtak megfelelően kifejlődni.

Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szervezetének elnöke elmondta: a vármegye nyugati és keleti része között továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók csapadék szempontjából. Míg az Alpokalja térségében az átlagosnál több eső hullik, addig a megye keleti felében nemcsak a májusi, hanem az éves csapadékmennyiség is jelentősen elmarad az átlagtól.

A szakember szerint a növényállományok állapota sok helyen aggasztó. A májusi csapadék hiánya különösen érzékenyen érintette az őszi vetésű gabonákat, amelyek fejlődéséhez ebben az időszakban lenne a legnagyobb szükség nedvességre.

A kedvezőtlen időjárás nemcsak a gabonaféléket sújtja. A kukorica és a cukorrépa állománya is komoly stressz alatt állnak, különösen azokon a területeken, ahol nincs lehetőség öntözésre. A napraforgó valamivel jobban viseli a száraz időszakokat, de tartós csapadékhiány esetén ennél a növénynél is jelentős terméskiesés várható.

A gazdálkodók helyzetét tovább nehezíti, hogy a terményfelvásárlási árak továbbra is nyomottak. Németh Gergely szerint jelenleg olyan árszintek jellemzők, amelyek sok esetben a tíz évvel ezelőtti időszakot idézik. Az erős forint szintén rontja az exportáló termelők versenyképességét, miközben a nemzetközi piacokon sem látható egyelőre érdemi áremelkedés.

„A jövedelmezőségről most nagyon nehéz beszélni. Inkább az a kérdés, hogy a gazdaságok fenn tudnak-e maradni, és el tudják-e kerülni a csődöt” – fogalmazott az agrárszakember.

A nehézségeket tovább fokozzák az állategészségügyi problémák is. Az afrikai sertéspestis újabb megjelenése miatt több exportpiac bizonytalanná válhat, miközben az állattenyésztők helyzete már most is komoly kihívásokkal terhelt.

Németh Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás egyre látványosabban alakítja át a mezőgazdaságot. Az aratás évről évre korábbra tolódik, a szélsőséges időjárási jelenségek pedig egyre gyakoribbá válnak. Az idei szezonban a május végi és június eleji, 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletek jelentősen felgyorsították a növények fejlődését és érését.

A betakarítást követően a gazdák megkezdik a talajmunkákat és a következő szezon előkészítését. Bár az idei kilátások nem túl biztatóak, a termelők többsége továbbra is bízik abban, hogy az év hátralévő részében kedvezőbbre fordul az időjárás.

Az aszály és a tavaszi fagykárok miatt várhatóan sokan élnek majd a kárenyhítési rendszer nyújtotta lehetőségekkel. A gazdák és az állam által közösen finanszírozott alap azonban a szakértők szerint önmagában nem lesz elegendő a rendkívüli károk teljes kompenzálására.

A gazdálkodók számára tehát az idei év legfontosabb kérdése már nem a kiemelkedő nyereség, hanem a talpon maradás. A következő hetek időjárása még befolyásolhatja a végső eredményeket, de a szakemberek szerint a 2026-os szezon már most az elmúlt évek egyik legnehezebb mezőgazdasági évének ígérkezik.