Május közepén minden évben előkerül a régi népi bölcsesség: a fagyosszentek előtt nem érdemes kiültetni a fagyérzékeny palántákat. Pongrác, Szervác és Bonifác a magyar néphagyomány szerint ugyanis lehűlést, sőt akár hajnali fagyokat is hozhatnak. Nézzük ebben az évben mire számíthatunk!

A régi gazdák csak a fagyosszentek: Pongrác, Szervác és Bonifác napjai (vagyis május 12., 13. és 14.) után ültették ki a paradicsomot, paprikát, uborkát vagy a babot, mert május idusán gyakoriak akár a hajnali fagyok is. Hiába van kellemes tavaszi idő már márciustól a zsenge növények könnyen áldozatul eshetnek az időjárási viszontagságoknak.

A 2026-os előrejelzések szerint ugyan enyhébb fagyosszentek várhatók, komoly fagyoktól egyelőre nem kell tartani, de a kertbarátok többsége továbbra is óvatos. A hagyomány ugyanis generációk óta azt üzeni: a biztos palántázással érdemes megvárni május közepének végét.

A hagyományhoz számos legenda is kapcsolódik. Egy ismert népi magyarázat szerint Pongrác „kánikulában, subában megfagyott”, Szervác a Tiszában fulladt meg, Bonifácot pedig a szúnyogok csipkedték halálra, ezért „haragszanak” az emberekre, és minden évben hideget hoznak májusban.

A néphagyományban úgy tartják, hogy az utolsó fagyosszent Zsófia, vagyis még május 15-én is számolni kell lehűléssel. Ha ezen a napon esik az eső, az elviszi a fagyot, de ha hideg van, az a szőlőre és a termésre nézve végzetes lehet.

A néphit szerint nemcsak a veteményes, hanem a szőlők és gyümölcsösök is veszélybe kerülhetnek ilyenkor. Ehhez kapcsolódik Szent Orbán napja is, amelyet május 25-én tartanak. Zalában úgy tartották, Orbán „lekergeti a macskát a kemencéről”, vagyis végleg elűzi a hideg időt. A szőlősgazdák védőszentjeként sok helyen ma is találni Szent Orbán-szobrokat és kápolnákat a hegyoldalakon.

A meteorológusok szerint a májusi lehűlés valós jelenség, amelyet nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is régóta megfigyelnek. Bár a hőmérséklet-csökkenés az év más időszakaiban is előfordulhat, tavasszal különösen nagy károkat okozhat a friss növényzetben.

S hogy a népi megfigyeléseknek modern világunkban is helye van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Pongrác napján jelentős lehűlés köszöntött ránk. Kedden északnyugat felől erős hidegfront érkezett. Eső, zápor többfelé várható, estére viszont megszűnik a csapadék. A szél északnyugatira fordul, erős, helyenként viharos lökések kísérhetik. Jelentős lehűlés várható. Délután 15 fok körül alakul a hőmérséklet a térségben.

Szerda reggel keleten még előfordulhat kisebb eső, majd napközben a fátyol- és gomolyfelhők mellett hazánk nagy részén hosszabb időszakokra kisüt a nap. Egy-egy futó zápor legfeljebb a keleti, északkeleti határnál alakulhat ki. A nyugati, északnyugati szél még többfelé élénk, a főváros környékén időnként erős lesz. Kora reggelre 0 és 9 fok közé csökken a hőmérséklet, az Alpokalján és az Őrségben lesz a leghidegebb. Délután 15-19 fokot mérhetünk – írja az Időkép.

Csütörtökön napos, gomolyfelhős időre készülhetünk. Záporok csak néhol, elsősorban az északnyugati, északi határ közelében, főleg az Északi-középhegység és az Alpokalja térségében fordulhatnak elő. Este nyugat felől újabb csapadékgócok érkezhetnek. A délies szél a Dunántúlon, majd a középső tájakon is feltámad, a Dunántúlon erős lökések kísérhetik. Hajnalban 1-8, a legmelegebb délutáni órákban pedig 19-23 fok várható.

Pénteken már több lesz fölöttünk a felhő, és többfelé készülhetünk záporokra, zivatarokra, helyenként esőre is. A déli-délkeleti szelet élénk, zivatarok idején erős, viharos lökések kísérhetik. A csúcshőmérséklet 17 és 24 fok között alakul.